Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

bérelt pincéjébe raktározták. Nem emlékeznek rá, hogy az edényeket annyi búzáért adták, cserélték volna, amennyi beléjük fért. Mondják, hogy leginkább Kecskemét, Halas, Félegyháza vásáraira jártak el. A Tiszántúlra nem, mert ott vásárhelyi mesterek uralkodtak. Hiába rakták edényeiket gondosan szalmába, mert megesett, hogy kátyús utakon a megrakott, nehéz terhű kocsik megrekedtek, nagyot zökkentek. Ez kárral járt. Mint Sebők Ferenc mondotta, innen a szegedi példabeszéd: bajban van, mint a kátyúba jutott szekeres. Fazekasportéka a szegedi hetipiacon (1931; Uherkovich G. felvétele) 233