Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

Mi következünk. A kocsik csörömpölve, dobogva haladnak bele a kompba, amely újból megindul a másik part felé. No húzni a kötelet! — invitálják egymást, pedig elég egy-két kar, mert a rézsút álló kompot maga a víz viszi át a túlsó oldalra..." A tiszántúli, bánáti földjeikbe iparkodó gyalogos alsóvárosiakat mezei munkák idején bizonyos összegért a ladikos vitte-hozta a Boszorkányszigettől kissé északra. Ez a ladikjárás néven emlegetett járat 1875-ben

32 indult meg, amikor a folyószabályozás után ezeket az ármentesített földeket a Város bérbeadta. Ez egyúttal Újszeged kertészeti kultúrájának megindulását is jelzi. A ladikjárás régebbi tápai módja télidőben az volt, hogy a Tisza jegét mintegy 4 m szélességben kivágták. így aztán a ladikon állandóan lehetett közlekedni. Erre különösen akkor lett szükség, amikor századunk elején a tanyák a tápai réten is szaporodni kezdtek. A GŐZHAJÓ hajdani világáról is szóljunk valamit röviden. Az első 1833-ban jelent meg Szegeden, Széchenyi Istvánt hozta. ,,A Duna gőzhajó megérkezésénél—írja Reizner János

33 — e csodadolgot látni a tiszaparton volt az egész város. Az első gőzhajó szeptember 3-án reggel kötött ki Szegeden, mely útjában a Tisza folyó mentén fekvő városok és faluk lakosságánál leírhatatlan benyomást szült. Az egykorú följegyzések szerint ,,a szerbek hallgatva bámulnak és feleségeik keresztet hánynak magukra, a magyarok pedig lármázva örülnek s gyalog, lóháton, kocsin versengve futnak velünk és hajónkkal." Zsótér János vagyonos szegedi hajósgazda elhatározta, hogy „kifog a németen", és olyan hajót építtet, amely gőz nélkül, magától fog járni. „El is készíttette — emlékezik Reizner

34 — a nagy vízi alkotmányt, csaknem a gőzhajók mintájára. Azután nagy költséggel mindenféle géprészeket készíttetett hozzá... Már de biz az soha meg sem mozdult, s a használhatatlan nagy alkotmány hosszú évek során ott veszteglett az újszegedi parton." A Víz után mind általánosabbá vált a gőzhajón való szállítás, vontatás is. A gőzhajó húzta a sleppszál, azaz különleges vontatókötél segítségével a slepp, slepphajó néven ismert uszályokat. gpr A személyforgalom Szolnok és Titel között állandó volt. A pasasír (Passagier) néven emlegetett személyszállító hajó agenda néven emlegetett állomása a mai Belgyógyászati klinika előtt volt. Híd A szegedi Tisza parti képéhez már szinte két évszázada hozzátartozik a híd is. Nem tudjuk, mikor épült a legelső. Reizner János is csak annyit mond, hogy 1782-ben a hajóhíd bérlete 2800 forint volt. Nem tisztázza, hogy mikor készült.

35 32 Reizner III, 124. 33 Reizner J., A régi Szeged I, 21. 34 A régi Szeged I, 90. 35 Az 1858-ban épült vasúti híd volt az első szegedi állandó híd. Az akkoriban még álló fahídtól való megkülönböztetésül vashíd néven emlegették. — A közúti hidat 1883-ban a magyar Feketeházy János tervei szerint a párizsi Eiffel-cég építette. Megemlítjük, hogy lámpáit, melyeket Babits Mihály is megénekelt, kovácsolt vasból formált madarak díszítették. A hozzájuk fűződő katonahagyományokról Tömörkény emlékezik meg. 21