Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

magát. Az ilyennek azután: kesköny az utca. Olyan a torka mint a szabógyűszü, azaz feneketlen. Mélyen belenézőtt a kandzsóba. Mögverte a sok adjonisten. Mögverte a maga keze. Mindön cégérnek köszön. A bodzafának is köszön. Mindöne lejár a garagyon. Mindönit elvitte a dáridó. Ëpoharazta amije vót. Ekocsmázta mindönit. Möginná a Szűz Mária cipőcsatját. Elinná a Krisztus palástjárul a csatot. Az ilyen embernek: borvirág nyílik az órán, borvirágos az óra, kiveri a borhimlő. Ecetágy a gyomra. Borkü van a gyomrába. Bor a bogara. Möginná a bagólevet. Csizsmaszárba száll az esze. Veti a vargabetűt. Sokat szűrt a foga közt. A bor beszél belüle. Ennek is leverték a lábait. Aprózza a szót. Elázott a malomkű küvestül. Kettő helyött háromat lát. Beszödött a Krisztus véribű. Beszödött a szentölt vízbű. Tántorog a feje. Gazos a feje. Nem bírja a lába. Az inába mönt a bor. Fölöntött a gar agyra. Fővágta a nyelvit a Boriska. Bepókhálósodtak a szömei. Olyan mint a csap. Iszik mint a kefekötő. Cserzynek e gazdag, Tömörkény és a magunk adataival eddig is több helyen kiegészített fölsorolásához még tegyük hozzá a következőket: elütötte a gyászkocsi. Nyakba van. Bekötötték a fejit. Fejibe szállt a bor. Az inába mönt a bor. Nem szereti a bort a szájába tartani, azaz gyorsan lenyeli. Azűta szereti a bort, miúta rágni nem köll. Csak kétször iszi mög a bort: Ave Mária előtt, mög Ave Mária után, tehát mindig. Aki el akarja terelni a neki kínos dologról a beszédet, az másrul beszél, mint Bodóné, mikor a bor árát kérték. Aki ittasságában beszélni, fecsegni kezd, abbul a bor beszél. Másként : a Boriska néni beszél belüle. Ilyenkor azután borban az igazság. Akinek nagyon jól megy a dolga, az borral mosakodik, kohásszal törülközik. Hámizva jó a bor, vagyis csak az a bor jó, amelyet szőlőből préseltek. Kölesbó'l erjesztett régi ital volt a boza, amely a szegedi középkorban sem volt ismeretlen. Fraxinus Gáspár felemás nyelven így emlegeti: 1554. pro vino bibisset Bozath. Más helyen : ego Uli indicabo ubi priznyak et bozath insarciendi ventris gratia querat, nempe apud thotoknal et kunoknál. Máshol : Magnifica domina mea Cumanorum judessa ex bozae fortassis potu, deo volente adeo bene valet, ut sibi ipsi videtur corpore Mathusalae senior. A régi szegedi italok között előfordul még a török eredetű serbet néven is emlegetett méhsör. Az 1724. évi tanácsi jegyzőkönyvben olvassuk: Item Méh ser avagy Serbet Korcsmát a ki akar árulni, egy Esztendeig N. Város Cassájához Arendájul tartozik 15 ftokát fizetni. A méhsör fogyasztása ebből kitetszoleg kedvelt és általános lehetett, ha még külön kocsma is volt a kimérésére. A serbet ugyan török szó és elsősorban gyümölcslevet jelent, a méhsörre való jelentés-átvitel azonban érthető. Szabadfalvi József széleskörű kutatásai alapján

135 nyugodtan föltételezhetjük, hogy a méhsör élvezete Szegeden is még a középkorba nyúlik vissza. Szeged középkori és hódoltsági méhészetéről egyébként számos értékes adatunk van, amelyeket azonban máshol mutatunk be. Tápén még századunk elején is készült „ tiszta mézből" vagy lépesmézből, veselépekből mézsör, nyilván a hódoltsági mézsör elnépiesedett maradványa. A lépet langyos vízzel kiáztatták. Pirított árpából készült „árpakávét", élesztőt kevertek bele, és addig erjesztették, amíg a forrása meg nem csillapodott. A kávé és élesztő adagolása tapasztalat szerint történt. Legutóbb 10 liter mézesvizhez 2 dkg sörélesztőt, továbbá rúdkávét, azaz rúd alakjában árusított pótkávét és félmarék árpakávét kevertek. Végül üvegbe szűrték. A mézsör jó kesernyés ízű volt. Étvágygerjesztőnek ismerték. A sör csak a századforduló óta vált a szegedi népnek szokottabb italává, de kedveltsége a borral máig sem vetekedik. Kultikus jelentősége, ünneplő hangulata nincs, ami fogyasztásának fiatalságát bizonyítja. Ez abban is megnyilvánul, hogy nem szokás vele koccintani, köszönteni, névnapot, lakodalmat tartani. 135 Szabadfalvy J., A mézsör készítése. Műveltség és Hagyomány III (1961), 107. 186