Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

Az ételek savanyítására, konzerválására az ecet szolgál. Napjainkban általában már a boti ecet, illetőleg erŐsebb fajtája, az esenc használatos. Régebben, tanyán az ecet sokáig házilag készült. Ilyen a borecet, almaecet, ősibb változatában a vadalmaecet, továbbá a városi sörecet. Ami gyönge, nem sokat ér, az erős, mint a sörecet: három icce ëgy főzet. A borecet készülhet közvetlen szüret után, de szokás májusban is készíteni. Ha nem sokra van szükség, akkor szüret idején nagy cserépfazékba jobbacska törkölyt tesznek. Csigerrel,azaz hitvány borral felöntik, hogy a tetején csicsögjön, vagyis leves legyen. Felfűtött kemence kuckójába teszik, ahol gyorsan megsavanyodik. Eleinte a törkölyről szednek ecetet. Ennek a törkölynek ecetágy a neve. Ha az ecet megfogyatkozik, akkor vízzel, hitvány borral utána töltik. Késó'bb az ecetet üvegbe öntik és elrakják. Az ecetágy a szegedi szólásokba is belekerült. Ami romlott, gusztustalan, az a tápaiak szerint olyan, mint az ecetágy. Hogy kerül a csizma az asztalra: ecetágy: mire vágy? Aki mindig bort inna, annak ecetágy a gyomra. Dugonicsnál olvassuk

119 a reggelig mulató emberről: kivilágos-kivirradtig töltött az ecetes ágyra. Enyhe káromkodás : ecetös fene, ecetös kórság. Ahol minden van, tréfásan ezt mondják rá : van ott még ecetös iszkába is. Nagyobb mennyiségben úgy készítik a borecetet, hogy a törkölyt kétszeri préselés után kancahordóba teszik és vízzel felöntik. Hat-hét napig hagyják állani. Utána a már megsavanyodott, ecetes törkölyt kipréselik. Ha nem kerül préselésre sor, akkor törkőágy a neve. Innen közvetlenül is meríthettek ecetet. Igazi borecet csak a következő évben válik belőle, amikor szépen letisztul. Ha igazi jó borecetet akartak készíteni, akkor szüretkor jó minőségű törkölyt raktak a kancahordóba. A tetejét sárral letapasztották. Májusban bontották föl és a kifozetlen törkölyt napra tették. Tiszta kútvízzel felöntötték, hogy a tetején csillogjon a víz. Egy hét alatt megsavanyodott, utána kisutulták. Sokszor 100 1 is készült belőle. Néha olyan erősre sikerült, hogy elcsöppenve még a földet is felmarta. A borecetet ételek ízesítésére, dézsában eltett hüvelyespaprika, uborka, dinnye savanyítására használták. Tanyai ember nem élt bolti ecettel. 119 Etelka II, 154. 178