A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

A Szent Kereszt, Antióchiai Szent Margit és Keresztelő Szent János tiszteletét a johanniták és templomosok mellett a premontreiek is terjesztették (Hatvan, Jánoshida, Jászó, Lelesz, Zsámbék), akiknek e rendek mellett — ha szerényebb számban is — ugyancsak voltak kolostoraik Palesztinában. Természetesen elsősorban a III. Béla és II. Endre idejében vezetett keresztes hadjáratok voltak legnagyobb hatással a Szent Kereszt és a Palesztinában, Kis-Ázsiában, valamint a lovagrendeknél kedvelt szentek tiszteletének terjedésére, ott látott centrális templomokhoz hasonlók építésére, kolostorok alapítására. (Az említett hazai példák mellett hasonló előzményekre visszavezethető külföldi építkezések, alapítások is ismertek.)

71 A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az 1217-i keresztes hadjárat és a II. Endre halála (1235) közti időben alapított apátságok, prépostságok és a téglából épített körtemplomok legnagyobb része a szentföldi zarándoklatok, az ottani háborúban való részvétel (fogadalom) következményeként épülhetett fel.

72 (Ez időben — a sikertelennek mondható erőfeszítés ellenére — 1221-ben és 1227-ben a közvélemény és a pápaság ösztönzésére újabb hadjáratot szándékoztak indítani II. Endre vezetése mellett a Szentföldre, amelyet csak az ország zavaros helyzete, majd a kunok megkeresztelése akadályozott meg.

73 Ezekben az építkezésekben jelentős szerepük lehetett a johannitáknak és a templomosoknak, amelyre a történeti adatok mellett a Palesztinában és Európában kifejtett építkezéseik, erős szervezettségük egyaránt utalnak. Későrománkori építészeti emlékeink vizsgálatánál — különösen a téglaépítészet és a hazánkban egyedi, vagy ritka építészeti megoldásoknál (alaprajz, emporiumok (31. kép) lépcsős bélletű ablakok, nyolcszögletű tornyok, stb.) — a jövőben számítani lehet a lovagrendek építőtevékenységével (Aracs, Boldva, Csurgó, Csenger, Somlyóújlak, Somogyvámos, Szeged stb.), közvetlen vagy közvetett hatásával (32—34. kép). (Ugyanez vonatkozik várépítészetünk korai szakaszára (Barcarozsnyó, Győr, Kőrösszeg, Kereki, Kelnek, Szeged, Visegrád stb.). és az erdélyi erődtemplomok kialakulására is.)

74 az alaprajzi összehasonlítás és a kerámia alapján kísérelte meg. A kör alakú hajóban sűrűn elhelyezkedő sírokban korhatározó lelet nem volt. A sírok aránylag nagy száma arra utal, hogy ebben az esetben nem emlék-templommal, hanem a johannita, vagy templomos birtokon — feltehetően a birtokjogot is jelképező — épített, Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom maradványai, kő alapozása került elő.) 71 A korábban említett példákhoz (Ludlow, Northampton; 44. sz. jegyzet) hasonló biztos adatot találunk W. Müller-Wiener — A. F. Kersting idézett munkájában. Az 1248—54-ben vezetett keresztes hadjárat emlékére az abban részt vevő Jean de Joinville a várában levő, Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kápolnában helyezte el a keresztesek vezérének, IX. (Szent) Lajosnak és feleségének szobrát. A keresztes lovagok öltözetében ábrázolt király jobb kezében a Szent Sir templom : modelljét (kör alaprajzú, árkádívekkel tagolt) tartja. Ez mindenképen azt bizonyítja, hogy a kereszteseknek Jeruzsálemben a Szent Sir-templom legnagyobb vallásos élményeik közé tartozott még a XIII. században is, csakúgy, mint azt az első keresztes háborút leíró feljegyzésekben olvashatjuk. 72 Az említett, történeti adatokra biztosan támaszkodó példák mellett (Deáki, Ják, Tűrje, Vértesszentkereszt, Zsámbék) még számos ez időbsn épült templom, kolostor építése kapcsolódik az említett eseményekhez. Úgy tűnik, hogy későrománkori építészetünknek — az indítékok tekintetében ez egy külön korszaka. (Ez időre esik a német lovagrendnek a Barcaságba történt, rövid ideig tartó betelepítése.) Ami a fogadalmat illeti, IV. Béla és а Рок nembeli Móric gróf esetében már felvetettük egy ízben ennek valószínűségét. A Sajó-menti ütközetből menekülve fogadhatták meg, hogy kolostort alapítanak (Mórichida, Turóc: premontrei prépostságok) szerencsés megmenekülésük emlékére. 73 Horváth Mihály: i. m. I. 352. és 375. (Előbb Ugrin (Csák) kalocsai érsek és Róbert veszprémi püspök, akik már 1217-ben is részt vettek a keresztes háborúban, kezdték szorgalmazni az újabb szentföldi vállalkozást, amelyhez több főúr mellett Miklós nádort is megnyerték. 1227-ben IX. Gergely pápa sürgetésére Róbert érsek szervezte az újabb keresztes háborút. 74 A barcarozsnyói vár és az erdélyi erődtemplomok építése a német lovagrend jelenlétével és tevékenységével, Győr (Püspökvár, lakótorony), Kőrösszeg, Kereki, Szeged a johannitákkal és Visegrád talán a johannitákkal, vagy a templomosokkal hozható kapcsolatba. 85