A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

SOKSZÖGLETŰ KÁPOLNÁK Az e csoportba tartozó emlékekről egybehangzóan állítják, hogy azok — elsősorban a soproni Szent Jakab-kápolna — a románkori és gótikus építkezések közti időben, a XIII. század közepe táján épültek. Vegyük azonban sorba ezeket röviden, talán így kiegészíthetjük néhány adattal, megfigyeléssel reájuk vonatkozó ismereteinket. Ezek közül legismertebb emlékünk a soproni Szent Jakab-kápolna. A nyolcszögletű, belülről csúcsíves falfülkékkel és faloszlopokkal tagolt, boltozott hajóhoz a sokszög három oldalával záródó boltozott szentély csatlakozik. A kápolna alatt boltozott csontház helyezkedik el. A kápolnának gótikus elemeit és sokszögzáródású szentélyek kialakulásának hazai rendjét figyelembe véve, a kápolna építésének idejét a XIII. század közepe helyett, inkább a század 2. felére tehetjük. Építésével és a védőszent nevének kiválasztásával kapcsolatban érdemes felfigyelni a johanniták soproni jelenlétére.

58 Podolinban (Podolinec, Csehszlovákia) a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus plébániatemplom szentélye is egy nyolcszögletes hajójú és félköríves szentélyű kis templom volt eredetileg, amelyet támpillérek erősítettek. Az alaprajzból és a meglevő részletekből leolvasható építészeti szerkezet, valamint a soproni példa alapján építésének korát ugyancsak a XIII. század 2. felének közepe tájára tehetjük.

59 E csoportba soroljuk a Környén feltárt, kívülről sokszögű— 10 oldalra szerkesztett —, belülről kör alaprajzú, patkóíves szentéllyel záródó templomot is. A hajó közepén egy erős középpillér alapjának maradványait, kívül pedig XIII. század végi érmékkel meghatározott korú sírokat tártak fel. A 8 m belső átmérőjű templom feltehetően a Környétől 2 km-re eső, elpusztult Avas falu plébániaegyháza lehetett. A XIII. század közepe tájára meghatározott építési idő — a fentiek figyelembe vételével — itt is inkább a XIII. század utolsó harmadára tehető.

60 A sokszögletű hazai templomok, vagy kápolnák egyértelműen a Középkori Magyarország centrális emlékeinek legkésőbbi csoportját képezik, s jól illeszkednek hazai építészetünk fejlődésének rendjébe. Az említett három emlék közül kettő falusi plébániatemplom volt, a soproni Szent Jakab-kápolna eredeti rendeltetése még nem egészen tisztázott. A később épített, közelében álló Szent Mihály templomhoz való viszonya némileg emlékeztet ajaki Szent Jakab és a kisbényi 12 apostol tiszteletére épített kápolnák és az ott álló apátsági, illetve prépostsági templomok helyzetére. Miután más esetekben is számolhatunk hasonló megoldással, e kérdésben további kutatásra lenne még szükség. A plébániai feladatoknak a nagyon kicsi, kápolnákba való szorítása (keresztelés, esketés, temetés, stb.) kicsit erőltetettnek tűnik, különösen akkor, amikor tudjuk, hogy a hazai premontrei prépostságok (pl. Adony) ellátták ezeket a feladatokat is hazánkban. Ennek dacára, Kisbényben mégis építettek egy különálló kápolnát a premontrei prépostság közelében. A centrális kápolnák egy részének — elsősorban a csontházas, kétszintes szerkekezetűeknek (karnerek) — a halotti kultuszszal való kapcsolata arra figyelmeztet, hogy azok építésének körülményeit vizsgálva e szempontot szélesítsük ki, bővítsük. A vizsgált időszakra — XII. század utolsó harmada, XIII. század — eső kereszteshadjáratok, szentföldi és compostellai zarándok58 Csatkai E. —- Dercsényi D., Sopron és környéke műemlékei Budapest, 1956. 2. 408 — 41259 Gervers—Molnár V., i. m. 35. és 41. kép. (E helyen a kerek hajójú, köríves apszisú rotundák csoportjában emlékeznek meg az alaprajzon nyolcoldalú hajójú kis templomról.) 60 Gervers—Molnár V., i. m. 43—44.és 30. kép. (E helyen olvashatjuk a templomról, „...lehetséges, hogy felmenő falai téglából épültek...".) 79-