A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

kon Magyarország területén. A középkori magyar építőgyakorlatban ismeretlen megoldás mögött egy számunkra eddig ismeretlen, talán a templomos, vagy a johannita lovagrend szervezetéhez tartozó építőműhely alkotása rejtezik. E feltevést néhány adattal kíséreljük meg alátámasztani. A Dudvág melletti Keresztúrtól nem messze eső Pöstyénben templomos, majd johannita kolostor maradványairól emlékeznek meg. Az adat nem ellenőrizhető pontosan, de maga a közeli Keresztúr elnevezés keresztes lovagok birtoklására utal, mint az a Dunántúl délnyugati részében és az ország más területein is kimutatható (26. kép).

42 Pösténytől északra a trencséni várban az elmúlt években feltártak egy körtemplomot, amelynek belső terét — talán a XII— XIII. század fordulója táján — kereszt formájúra, négykaréjosra alakították.

43 Trencsen a XIII. század második felében a Csák nemzetség birtoka, amelynek több tagja i2 Ruttkay, A. Zistovaci vyskum románskej rotundy v Krizovanoch nad Dudváhom, okr Trnaya (Arch rozhledy XXIX, 80-86.); Borovszky Nyitra megyéről írt munkájában említ a faluban egy regi zardat es templomromot, amely véleménye szerint a XIII. században épült és szentélyében több „érdekes és szép csúcsíves részlet" látható. Korábban a templomos lovagrendnek volt itt «ид 11 Az átalal

í

:ít

,

ás es feltárás idején egyértelműen mutatkozott. Az átalakítás a rotunda közelében alio lakótorony estesével hozható kapcsolatba. Lehetséges, hogy a téglából épített lakótorony az ország yedelmebo reszt vállaló templomos, vagy johannita lovagrend építőműhelyének alkotása, feltehető hogy a lakótorony, a pöstényi kolostor, a keresztúri körtemplom és a deáki bencés apátság templomának építése között szoros összefüggés volt. 73 25. A szalonnai körtemplom három lépcsős bélletű ablaka és párkánya DK-ről