A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

lyezkedő falpillérek tagolják, amelyeket fent félköríves párkány kapcsol össze (20—22 kép). A körtemplomot belülről csúcsíves diadalív osztja — hazánkban szokatlan módon — szentély és hajó részekre. A szentély falának felső részén Szent Margit életét bemutató képeket, alatta pedig a passiósorozatot láthatjuk. A falképek készítésének idejét az azzal legutóbb foglalkozó kutatók részben a XIII. század első, részben a második felére tették. A körtemplom építését legutóbb az 1240 körüli évekre hatá20—22. A süvétei körtemplom rozták meg.

35 Figyelemre méltó az is, hogy a kőben gazdag területen téglából építették fel a körtemplomot, mint Kisbényben, ahol a nagy prépostsági templom kőből épült. Még nem ismerjük ennek okát, de nem tekinthetjük véletlennek ezt az egyezést sem, amely Karcsán, Kisbényen és Süvétén kívül máshol is előfordul (Szalonna, stb.).

36 35 Gervers—Molnár V., i. m. 39—40. (Az isaszegi templom feltárásakor előkerült körtemplom szentélyrésze más mint a süvetei, így egyelőre azzal nem hozható közvetlen kapcsolatba.) — Tóth M., i. m. 85—86., és 158—160. (A süvetei falfestményeknél is valószínűnek tartjuk, hogy azok — Margit-legenda, passiósorozat — együtt készültek a körtemplommal. így azok készítésének ideje — figyelembe véve Kisbényt, Dejtét és Szalonnát — inkább a XIII. század 2. negyedében kereshető. A Zách nemzetség feltehetően már 1258 előtt is birtokos volt Süvétén. A dejtei, süvétei és szalonnai falképek közti jelentős hasonlóságok (tartalmi és stílusbeli) arra utalnak, hogy azok készítése között szoros összefüggés kereshető.) 36 Talán egy olyan építőműhely — esetleg johannita — áll ezen építkezések mögött, amely körtemplomok és esetleg más alaprajzú és nagyobb méretű templomok építésénél előszeretettel alkalmazta a téglát. 68