A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

még a Vágón való hajózás, Pöstyén és Esztergom között. E kérdést most csak felvetésnek szántuk, abban a reményben, hogy később ezt több adattal is sikerül majd alátámasztani.

30 TÉGLÁBÓL ÉPÜLT KÖRTEMPLOMOK Eddigi vizsgálatunk során megkíséreltük a hazai hatkaréjos, fülkekoszorús körtemplomaink építésének időpontját a korábbiaknál megnyugtatóbb, elfogadhatóbb alapokra helyezni. Ennek eredményeként a korábban XI. századinak vélt építési idő helyett elfogadhatóbbnak tűnik annak a XII. század utolsó negyedére, a XII—

XIII. század fordulójának tájára való helyezése. Valószínűnek tartjuk, hogy ez a hazai csoport szoros kapcsolatban áll a már Csemegi József által is idézett, Közép-Európában található nyolcfülkés körtemplomokkal (Würzburg, Attötting, Ludwigstadt, Brevnov), amelyek építési ideje egészen közel áll a most kialakított időrendhez. Ez viszont azt jelenti, hogy ez esetben már nem a karéjok száma, a szentélyeknek e fülkék egyikében, vagy esetleg külön kialakítása dönti el a körtemplomoknak egy csoportba való sorolását, hanem azt több szempont egyeztetése (építőanyag, azonos, vagy hahasonló formák, szerkezetek, esetleg eszmei tartalom, az építtetők közti közvetlen, talán közvetett kapcsolat stb. alapján tehetjük csak meg. Mi most először a hat- és nyolckaréjos körtemplomok — véleményünk szerint bővíthető — csoportjába elsősorban a fenti szempontoknak megfelelő, lényegében azonos alaprajzú tizenkétkaréjos és más belső elrendezésű emlékeket sorolnánk be. Bár a hazai hatfülkés csoporttól első látásra élesen elválik, de alapos elemzés után azokkal szoros rokonságban áll a 12 apostol tiszteletére szentelt, 12 fülkés kisbényi (Bina) körtemplom. A kívülről köralakú templomnak keletéit szentélyét — amely lényegesen nagyobb a 12 egyforma méretű karéjnál — ugyancsak a faltestben alakították ki, amint az a hatkaréjosoknál történt. A körtemplom védőszentjei egyértelműen bizonyítjk, hogy ez esetben egy építészeti szimbólum alkalmazásával állunk szemben. A tizenkét belső karéj a 12 apostolt jelképezi. (Ez megerősíti Csemegi Józsefnek azt a feltevését, hogy a hatszögre szerkesztett templomok ősi hiedelmet követő bajelhárító jelképek lehettek a középkori ember számára.) A templomnál végzett ásatás lényegében a karcsai és kiszombori alapozással azonosnak mondható szerkezeti megoldást, gyűrű alakú sávalapozást tárt fel (17. kép). Bár az ásató nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a körtemplom, vagy annak egy elődje már a X. század végén, vagy a XI. század elején e helyen állott, de arra vonatkozó bizonyító anyagot eddig nem talált.

31 Más kutatók általában a körtemplom építésének idejét az 1217 előtt ott alapított premontrei prépostság templomának részleteire hivatkozva a XIII. század első felére határozzák meg.

32 Ezt a korhatározást több adat, megfigyelés is alátámasztja. A kisbényi körtemplom a premontrei prépostságtól nyugatra, mintegy 60m-re áll. Hasonló elhelyezkedést látunk a jáki apátsági templom és az azzal egyidős, Szent Jakab kápolna esetében is (18—19. kép). Az apátságot a Nagy előnévvel jelölt, Ják nemzetséghez tartozó Márton ispán alapította 1220 táján Szent György tiszteletére. A templom felszentelésére 1256-ban került sor. Egy 1780-ban készített egyházlátogatási jegyzőkönyv 31 Habovstiak, A., Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. (Nitra 1966) 32 Gervers—Molnár V., i. m. 39. — Tóth M., Árpád-kori falfestészet (Budapest, 1974) 77. és 153. (A Szerző a kisbényi és a süvétei körtemplom térrendszere között rokonságot látott. A falképeket a körtemplom építésével azonos idejűnek is el tudta képzelni. Ilyen kisméretű templom esetében falképek első rétegét legtöbbször egyidősnek tartjuk annak építésével.) 5 A Móra F. Múzeum Évk. I. 65