A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

tettük, a kutató által említett második építkezésnek — [első bővítés] — a felmenő falakban semmiféle nyoma sem mutatkozik. Amennyiben ez a feltételezett bővítés felépült volna, annak nyomait, a falkötés helyeit a körtemplom két oldalán fel kellett volna lelni a kutatás során. Inkább arról lehetett szó, hogy eredetileg egy háromhajós,, kereszthajós bővítést terveztek Karcsán a johanniták, akik még 1238-ban is birtokosok voltak ott. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy több hasonló kereszthajós templomot építettek ez időben hazánkban (Gyulafehérvár, Kalocsa, Ócsa, Vértesszentkereszt stb.). Az utóbb említett vértesszentkereszti apátsági templomot a Csák nemzetség építette. Lóhere alakú szentélyfejével és nevével kapcsolatban már többször felvetették: a keleti kapcsolat lehetőségét. A nemzetség több tagja résztvett II. Endre kereszteshadjáratában.

20 A vértesszentkereszti lóhere (kereszt) alaprajzú szentélyfejhez hasonló a karcsai körtemplom karéjainak alaprajza is, a (keleti) szentélyfülke kivételéveL Úgy véljük, ez az egyezés, hasonlóság is figyelmet érdemel a karcsai körtemplom építési idejének meghatározásánál, csakúgy, mint a kőből épült hosszhajós bővítménynek már teljesen csúcsíves, a gótikát idéző párkánya. Ehhez kapcsolódik még az a történeti adat is, hogy a johanniták éppen II. Endrétől kaptak jelentős adományokat a kereszteshadjáratban tanúsított hősies, hűséges, hasznos részvételükért.

21 A rend szerepének, helyzetének időszakos hanyatlásával csak a tatárjárás után számolhatunk,, amikor a Sajó menti ütközetben a lovagok többsége holtan maradt a csatatéren. A karcsai templom bővítésével kapcsolatban ez feltétlenül számításba veendő. Ez után kerülhetett csak sor az eredeti terv változtatására, majd a karcsai birtok eladására. Az elmondottak alapján az a véleményünk, hogy a körtemplomot a johanniták építették — feltehetően III. Béla idejében, 1173—1186 között —, s bővítését is ők végezték, irányították az 1217. évi kereszteshadjáratot követő évtizedekben.

22 Ennek és a már említett fejlettebb építészeti szerkezeteknek alapján a kiszombori körtemplom építésének idejét a XII—

XIII. század fordulója táján, esetleg a XIII. század első negyedében kereshetjük. A harmadik hatfülkés körtemplom (Gerény) építésének idejét is az 1186 körüli években kereshetjük a karcsai templommal kimutatható hasonlóságok (méretek, kupoladob) és védőszentje, a Szent Anna névadás nyomán.

23 A most 20 Dercsényi D.—Zádor A., i. m. 55. (,,...a templomépítő Csák Miklós... első felesége francia, második pedig görög nő volt (valószínűleg III. Béla feleségével, Annával jött hazánkba...") 21 Balics L., i. m. 297. — Horváth Mihály, Magyarország történelme (Pesten, 1860.) I. 345. — Fehér, i. m. III./l. 233. 22 Horváth M., i. m. 399. — Balics L., i. m. 297. — Fejér, i. m. IV./2., 221. (A karcsai körtemplom építésének általam feltételezett idejét (1173—1186) első okleveles említése és III. Béla uralkodásának kezdete jelölte ki. A védőszent kiválasztását feleségének, antióchiai Annának tulajdoníthatjuk. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy leányukat Margit névre keresztelték.) Margitot Isacus Angelus bizánci császár a harmadik keresztes hadjárat (1189) előtti években vette feleségül. Béla és Anna házasságának éve 1172 (?). Margit 1173-ban születhetett. (A király, illetve a királynő környezetéhez tartozó johannita lovagok — akiknek első és legfontosabb rendházaik is a királyt központokban (Esztergom, Székesfehérvár, Buda) épültek — talán éppen a királyi koronázás, illetve a királyi pár első (?) gyermekének, Margitnak születéséhez kapcsolták karcsai birtokukon — és az sem kizárt, hogy Gerény is az ő birtokuk volt akkor — egy, a rend építészetében nem ismeretlen körtemplom felépítését és Antióchiai Szent Margit tiszteletére történő felszentelését.) 23 Gerevich T., Magyarország románkori emlékei (Egyetemi Nyomda, 1938.) 33- és 827. —Marosi E., A gerényi rotunda építéstörténetéhez. Építés- és Építészettudomány (1973) 296—304. (Nem tudjuk pontosan, hogy a templom védőszentje építésétől kezdődően Szent Anna volt-e. Mindenesetre furcsa véletlen lenne — mi nem tartjuk annak —, hogy két különleges alaprajzú és felépítésű, nagy valószínűséggel III. Béla idejében épült körtemplomunknak védőszentjeit a királyi család két tagjának (Anna és Margit) nevével egyezően, egymástól függetlenül választották volna ki építtetőik. A falképek közül az egyik királyi párt ábrázol. Érdekesek a Jézus és János apostol mellett ábrázolt katonáknak a keresztes (johannita) lovagok öltözetéhez való hasonlósága. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy Gerény — Karcsához hasonlóan — a johanniták vagy a templomosok hirtokában voll, a XII—

XIII. század fordulója körüli évtizedekben.) 62