A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

tornák 7—10 cm-es rése volt (4. kép). Ennek alapján már most, a kutatás befejezése előtt elmondhatjuk, hogy a felmenő fal tekintetében a templomnak csak egy építési szakaszával számolhatunk a további elemzés, vizsgálat során. Az alapozásról viszont az a véleményünk, hogy az a karcsaiéval azonos építészeti megoldás. Ennek és a többi egyezésnek alapján meggyőződésünk, hogy a két építkezés között — bár az ország két egymástól távol eső pontján állnak a templomok — közvetlen, szoros összefüggés van. Éppen a nagy távolság miatt, feltehetően azonos mester vagy ezt az építészeti megoldást — formát, szerkezetet stb. — ismerő és alkalmazó műhely alkotása a két templom (5—6. kép).

6 Ez a kiindulás nagy segítséget jelenthet további, még függőben levő kérdések — eredet, közvetítő — megközelítésére, vagy elfogadható feloldására.

7 A falkutatással kapcsolatos eredményeket a következőkben foglalhatnánk röviden össze. A jelenlegi sekrestyében feltártunk egy románkori páros ablakot, amelyen feltehetően lényegesebb alakítás nyoma a későbbiek során, a sekrestye lebontása után sem mutatkozik majd.

8 A DK-i karéjban és a DNY-i karéjban is, az 1939-es restaurálás során „románkori" páros ablakokat alakítottak ki a barokk ablakok helyén. A külső falfelületen végzett falkutatás feltárta az eredeti, lefaragott faloszlopokat, amelyek közül az egyik belemetsződik a DK-i ablakba. Éppen ezért további vizsgálat szükséges, hogy ezek „eredetiségét" egyértelműen igazoltnak tarthassuk.

9 Ezek után még két megfigyelésről számolunk most be. A körtemplom belső járószintjének 1,13 m mélységig történt lesüllyesztése után annak tere jelentős mértékben megnövekedett. Az új térhatás lenyűgözi az oda belé6 Molnár V., A karcsai templom feltárásának ásatási dokumentációja. MNM Adattára és OMF Tervtára — Kozák K., A kiszombori körtemplom feltárásának ásatási dokumentációja (1975). MNM Adattára és OMF Adattára (A két templom közti egyezések közül a különlegesnek számító — a középkori Magyarország emlékanyagát tekintve — alapozás olyan építészeti elem, szerkezet, amelyet hazánkban esetleg egy építőműhelyre jellemző sajátosságnak tekinthetünk. Ez még abban az esetben is érvényes, ha esetleg egy abban a műhelyben tanuló, dolgozó, de onnan kivált mester alkalmazta ezt a megoldást. Ezek után viszont felvetődik a kérdés, hogyanjutott a Karcsán dolgozó építőműhely — és mikor — Kiszomborba. Karcsán a johanniták voltak a birtokosok 1186-ban. Kiszomborról nincs ilyen pontos adatunk ebből az időből. A vidék Árpád-kori birtokviszonyai alapján azonban feltételezhető, hogy az akkor a Csanád-nemzetség valamelyik ágának kezén lehetett, vagy valamiben formában — pl. nemzetségi monostor kegyurasága— kapcsolatban lehetett velük. Meggondolkoztató az az adat, amely szerint Jácint szőregi apát 1239-ben perbe idézte IV. Béla elé Búzád bán fiát, mivel az az apátság Zobor — minden valószínűség szerint a szomszédos Zombor (Kiszambor?) — nevű faluját elfoglalta. A király előtt úgy egyeztek meg, hogy Búzád mester 100 márkát fizessen és így Zobort (Zombort) joggal megtarthatja {Wenczel G., Árpád-kori új okmánytár. VII. 76.). 7 A szőregi monostor első említését 1192-ből ismerjük. Szent Fülöp tiszteletére szentelték. Nem tarthatjuk véletlennek, hegy a monostorral szomszédos, a megyében hatalmas birtokokkal rendelkező Csanád nemzetség egyik főágának feje abban az időben a „Nagy" előnévvel említett Fülöp volt. Feltételezhető, hogy ő volt az ismeretlen rendű — talán johannita — monostor alapítója és a közeli Zombornak (Kiszombor) birtokosa is, amelyet monostorának adományozott, valószínűleg más birtokokkal, falvakkal (Keresztúr, Keresztúrmajcr, Papkeresztúr). E helynevek egyszer kapcsolatba hozhatók a templomos, vagy a johannita keresztes lovagrenddel, kereszturakkal. A Szőregtől és Kiszombortól nem túlságosan messze eső Szegeden a johannitáknak már 1193 előtt jelentős birtokaik és feltehetően ispotályuk volt (Gvó'rffy Gv., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1966. 901—903.). Az említett két közeli johannita — a szőregi feltételezhetően — kolostor Kiszcmboihoz való közelsége, azok birtoklásának, alapításának és építésének a karcsai körtemplom első említésével való egyezése valószínűsíti ugyanannak a mesternek a két említett templomnak építésénél feltételezett, irányító közreműködését. 8 Sem a karcsai, sem a gerényi körtemplomoknál nem kerültek elő páros ablakok. Mindkettőnél csak a románkori falusi templomépítészetben alkalmazott egyszerű, rézsüs kávájú, félköríves záródású, résnyilású ablakok ismertek. A kiszombori ezeknek egy fejlettebb változataként értékelhető, amely a boltozattal és a valami\e! később történt építéssel hozható kapcsolatba. 9 A körtemplomnak a J3lenlegi hajótól történő leválasztása után kerülhet sor erre a kutatásra. 53