A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Jakab Béla: Magyarország gólyaállományának 1974. évi felmérése

BEKAPCSOLÓDÁS A NEMZETKÖZI VIZSGÁLATOKBA Négy évtizeddel ezeló'tt indították meg Európában a nemzetközileg szervezett gólya-állományfelvételeket. Az eddig három alkalommal — 1934, 1958. és 1974. években — szervezett nemzetközi állományfelvétel közül az utóbbi kettőnek a hazai cenzusok is részeivé váltak. Nem csupán a lebonyolításuk idejében estek egybe ezekkel, hanem egyébként is megvolt köztük a teljes összhang. Felméréseink szempontjait minden alkalommal egyeztettük a nemzetközileg megállapított és megadott irányelvekkel. Eredményeink összesítésénél pedig a nemzetközi mutatókat és karakterisztikákat használjuk (lásd a IV—

VIII. táblázatokban). A soron következő, negyedik országos gólyaállomány-felvételünk 1973. év nyarán lett volna esedékes. Az UNESCO égisze alatt működő International Council for Bird Preservation azonban már 1972-ben (Int. Counc. Bird Press., 1972) felszólította a madárvilág kutatóit, hogy működjenek közre az 1974. év nyarán tartanod harmadik nemzetközi gólyaállományfelvételben. Erre való tekintettel időzítette a Magyar Madártani Intézet, illetőleg a Magyar Madártani Egyesület a soron következő gólyaszámlálást a nemzetközi állományfelvétel évére. MÓDSZER Az állományfelvétel adatgyűjtése 1974 júniusától szeptember elejéig húzódott. Lebonyolítását a Madártani Intézet és a szegedi Somogyi-könytár döntő- és jelentős támogatásával sikerült eredményre juttatni. A könyvtár az erkölcsi támogatáson kívül az állom.ányfelvétel postaköltségeit is vállalta. Ezzel nagy, sőt nélkülözhetetlen segítséget adott az adatgyűjtők szervezésében és velük a kapcsolatok fenntartásában. Az adatok feldolgozását és az eredmények összevetését a korábbi három felmérésnél nagyon megkönnyítette a módszerek azonossága. Lényeges szempont ez e gólyanépesség változásainak folyamatos vizsgálatánál. Ezt figyelembe véve, mind a cenzus lefolytatását, mind az adatok feldolgozását, ennél a felmérésnél is a korábban használt és bevált módszerek alkalmazásával végeztük el. Az adatgyűjtést most is két megyfigyelőhálózat vitte végbe: Az egyik a Postavezérigazgatóság szives felhívása folytán a postahivatalok hálózata. Levélkézbesítőik a Postaügyi Értesítő 1974. évi júniusi számának mellékleteként szétküldött kérdőíveken szolgáltattak értékes megfigyelési adatokat. A másik hálózatot a Magyar Madártani Egyesület hivatásos és amatőr ornitológusai, a felkért erdőgazdaságok dolgozói, erdészei valamint a vadásztársaságok tagjai, továbbá más önként bekapcsolódó madár- és természetbarátok együttese adta. Részükre a postásokénál több kérdésre választ váró kérdőívet küldtünk szét. A JELENTÉSEK ÉRTÉKELÉSE A két megfigyelőhálózattól együttesen 4029 kitöltött kérdőívet vagy egyéb írásbeli jelentést kaptunk. Ez a mennyiség 676-al több, mint 1968-ban. A postások 2102 kérdőiven jelentettek (52,59%). Tőlük csak a legjelentősebb adatok begyűjtését kértük. Viszont egy-egy kérdőívük több fészkelés adatait is magába foglalta a postahivatal területéről. Jelentéseikből 1434 volt pozitív (35,59%). A teljesen negatív jelentéseik száma 668 (16,58%), de ebből 444 (11,04%) egyes megyéknek olyan terü496