A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Gallé László: Magyarország zuzmócönózisai

nagy borításfokban előforduló karakterfaja a Physcia caesia (incl. Ph. vainioi). A jellemző fajkombinációból, egyes esetekben, csak a névadó karakterfaj, a Phycia caesia fordul elő, kevés Ph. orbicularis-szal és a Bryum argenteum-mal, mint kísérő mohafajjal. Más lelőhelyeken kevés Lecanora dispersa, L. crenulata és Candelariella aurella is társul a domináns karakterfajhoz, s csak később jelenik meg a Squamaria albomarginata, ami a Lecanoretum albomarginatae társuláshoz való átmenetet jelzi. A Physcietum caesiae Mot. (1925) tehát meszet és szilikátokat (cementet, homokot) tartalmazó aljzatokon a Lecanoretum albomarginatae pionírtársulásaként fogható fel. Fény kedvelő, szárazságtűrő, neutrofil vagy kissé acidofil, kevés nitrogén jelenlétét tűrő, a porosodást jól elviselő zuzmóstársulás. Magyarország egész területén kövesgátak téglaburkolatán, cement- és betonfelületeken, andezitburkolású rakpartokon, palatetőkön fordul elő. (M.) Az aljzaton pionírfajként Lecanora dispersa, L. crenulata, Candelariella aurella, később Gasparrinia decipiens jelennek meg s csak ezeket követik a nagytelepű Squamariák. 15. Xanthorietum aureolae Beschel 1951 Éf Jellemző fajkombináció D К Pa Xanthoria aureola + -4 V Pa Physcia sciastra Caloplacion decipientis + -1 III Pa Physcia orbicularis calcicola Ч--2 111 Pl Lecanora albescens + -3 IV Ex Lecania erysibe + -1 II Pa Physcia nigricans Xeroverrucarietalia + I Ex Lecanora dispersa + -2 IV Ex Verrucaria nigrescens + -2 III Ex Candelariella aurella + -2 II Ex Caloplaca ferruginea + -1 II Ex Lecanora gangalea Epipetretea lichenosa + I Pl Squamaria muralis + -1 III Pa Physcia vainioi Gyakoribb kísérő fajok + -2 II Pa Xanthoria parietina + -1 III Pa Parmelia sulcata + -1 II An Physcia ascendens + -1 I Pa Hypogymnia physodes + I An Physcia tenella saxicola + I Physcia tenella saxicola 18(9) Homogenitás: 2,0 Genuszmutató : 44% Biológiai spektrum: Pa 44, Ex 34, Pl 11, An 11 %. Fénykedvelő, szárazságtűrő, bazofil és kevéssé nitrogéntoleráns zuzmótársulás. Mészkő-, dolomit-, gejzirit sziklák, mésztartalmú műkövek feldomborodó felső szintjét kedveli. (M.) A társulás összetételében a Parmelia-típusú lombos zuzmók uralkodnak, mellettük az exolith típusú kéregzuzmók aránya is magas (35 %), ami a cönózis fejlődésmenetére utal. 459