A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

dasági helyzetük felépítéséhez. T. i. a kubikos földmunka korlátozását az iparhoz való csatolásban találtuk fel. Ehhez a nagyhorderejű kérdéshez az ossz földmunkások egyetértéseszükséges. Kérjük az Önök becses válaszát, hogy Önök osztják-e véleményüket.'"

79 A tanácskozás megtartására március 11-én került sor a városháza közgyűlési termében a kormány és a közhatóságok képviselőinek jelenlétében.* * A szövetkezet alapszabálya szerint: „1. Minden szövetkezetnek jogában állt három taggal képviseltetni magát, ebből két főnek munkás kellett, hogy legyen. 2. A kongresszuson résztvevők utazási költségét az OKH fizette. 3. A delegációban olyan tagot kértek, aki lelkiismeretes híve a szövetkezeti mozgalomnak. 4. A közelebb fekvő szövetkezetek: Csongrád, Mindszent, Hódmezővásárhely, Szegvár természetesen Szentes, 3-tól 20 taggal képviseltethette magát a kongresszuson." A szentesi földmunkásszövetkezeti kubikosok közül 28-an jelentek meg. A tanácskozáson az összegyűlt kubikosok megtárgyalták a nyomasztó gazdasági és szociális helyzetüket, próbáltak kiutat találni és azt követelték, hogy „...a földmunkánál, amelyek anyagismeretet, építési tudást és térszemléletet kívánnak, hivatásos kubikosok alkalmaztassanak."

80 A megjelentek elkeseredetten panaszolták, hogy a kisgazdák és azok cselédei, béresei kubikmunkára mennek, holott a kubikolás ezeknek az embereknek nem. fó kenyérkeresetük, hanem csak mellék foglalkozás. A kordélyosok is felemelték szavukat az ellen, hogy az ármentesítő társulatok nem hivatásos kordélyosokat, hanem jómódú gazdák kordélyait foglalkoztatják, ezzel megfosztják a hivatásos kordélyosokat a megélhetésüktől.

81 A szentesi földmunkásszövetkezeti tanácskozás után néhány jászárokszállási kubikos nevében Bakos Bálint igazgatósági tag levélben kereste fel a szövetkezet országos központjának igazgató elnökét, és továbbra is azon az állásponton maradt, hogy a kubikmunkát az iparhoz kell kötni, — ,,-.-így igen sok kontár, kisgazda, cseléd stb. kiesik közülünk, számunk fogy a munkaalkalom több lesz." A továbbiakban rámutatott, arra, ha „...az alkalmi munkákat versenytárgyalás nélkül utalják a szövetkezeteknek, akkor elő fog állni az az eset, hogy még többen jognak tódulni a kubikossághoz ... és akkor mit sem nyerünk a kormány jó indulatából." Felhívta az igazgató elnök figyelmét, ha a kubikmunkát nem fogják az iparhoz kötni, amely védgátul szolgálna és megakadályozná a többi mezőgazdasági munkások beáramlását a kubikosok közé, ellenkező esetben ,,...szomorú sorsra jut ebben a szerencsétlen kicsi országban a kubikosság"

82 — hangzott a levél. Ezek a földmunkások úgy vélték, ha a kubikmunka és a mezőgazdasági foglalkozás közé határvonalat húznának az esetben mindkét ág nyerne, majd arra az álláspontra helyezkedtek, hogy azok a törpebirtokosok, akik befurakodtak a kubikosság soraiba, keressenek munkát a nagybirtokon. Bakos és a vele egyetértő jászárokszállási kubikosoknak ez a merev felfogása inkább önös érdekből — a munkaalkalmak hiányából — fakadt, és a kubikolás szakmásítását is főleg azért szorgalmazták, hogy a kimondottan ebből élő kubikosok megfelelő földmunkához jussanak. A levél írója befejezésül foglalkozik a (kubikos) tanonckérdéssel. Ezt a problémát úgy gondolta megoldani, hogy 400 ember húszas csoportba lenne beosztva és minden csoporthoz két tanonc tartozna, akik nyáron a kubikmunkákon dolgoznának és télen rendes tanonciskolái oktatásban részesülnének. Bakos és a vele egyetértők kérték, hogy a felvetetteket országos szinten vitassák meg.

83 79 CsMLSzF SzFVSzI 16/1928. sz. 80 CsMLSzF SzFVSzI 32/1928. sz. 81 Steuer Gy., Munkáskérdésről a gyakorlati élet tapasztalatai alapján. Pécs, 1928. 22—23. 82 CsMLSzF SzFVSzI 36/1928. sz. 83 Uo. 415