A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

szervezkedése egyre nagyobb arányokat ölt. Ez a szervezkedés... a Magyarországi Föld­munkások Országos Szövetsége nevében is történik.... ezen szervezkedések kapcsán fel­merült konkrét jelenségek arra engednek következtetni, hogy a Magyarországi Kom­munisták Pártjának fedőszerveként működő Vági-párt, titokban bekapcsolódik a MFOSZ szervezkedési munkájába... a beszervezendő földmunkásokat titkos összejöve­telek során kommunisztikus jelszavakkal, kommunista szellemű folyóiratok és röpira­tok ismertetésével, osztogatásával az állami és társadalmi rend ellen izgatja. Ennek a titkos aknamunkának további törekvése a földmunkásságnál arra irányul, hogy a munkásság... az eddig kapott munkabérek mellett munkát ne vállajon. Ezek a körülmények nyilvánvalóvá tették, hogy a hatóságoknak ennek megakadályozása céljá­ból minden rendelkezésre álló törvényes eszközt a legnagyobb szigorral kell alkalmaz­ni."™ Ugyancsak a belügyminiszter az 1929. június 12-i 5480/1929. VII. res. számú kör­rendeletében pedig arra hívta fel a megyék alispánjainak a figyelmét, hogy „...az orosz bolsevista propaganda a magyar mezőgazdasági munkásság megszervezésre nagy erővel vetette rá magát és az ország különböző részeiben agitárorokat küld." A minisz­ter rendeletében utasította helyi hatóságokat, hogy a területükön megjelenő idegeneket a legszigorúbban ellenó'rizzék, és a nem oda való illetőségű egyéneket utasítsák ki. Egyben közölte a körrendeletben azt is, hogy ismét intézkedni fog a földmunkások szervezkedésének ellenőriztetésére. 73 A feltartóztathatatlanul rohanó gazdasági katasztrófa mint látjuk, még jobban fokozta a kormány népellenes fellépését. A tőkés és földbirtokos osztály a közeledő gazdasági krízissel járó feszült belpolitikai helyzetet arra használta fel, hogy még dühödtebben támadta a földmunkások, kubikosok szervezkedését. A kormányzat különben már 1927-ben elhatározta, hogy véglegesen felszámolja az MSZMP-t. „A kormány fő módszere a hatósági üldözés ... volt. 1927. szeptember 2-ről 3-ra virra­dó éjjel az ország területén 57 helységben és városban házkutatásokat és letartóztatá sokat foganatosítottak. A NÉPSZAVA híradása szerint szeptember 3-án éjjel 150 embert tartóztattak le... 74 A fokozott rendőri üldözésnek az lett a vége, hogy lehe­tetlenné vált az MSZMP működése, és három évi eredményes ténykedés után végül feloszlott. Az MSZMP legális működése azért tekinthető nagyjelentőségűnek, mert égisze alatt a KMP jobban ki tudta terjeszteni politikai, ideológiai és szervezeti befolyását, mind az ipari, mind a földmunkásságra, mind pedig a szegényparasztságra. Azt is látni kell, hogy ebben az időben sokat fejlődött a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Az igaz, a kegyetlen üldözések bénítólag hatottak a földmunkások, kubi­kosok szervezkedésére, de a rendszer urainak is számolniok kellett azzal, hogy ezek a galádul elnyomott emberek szervezetten küzdenek jogos igazukért, s már nem lehet szervezett rendjüket teljesen felborítani. Várhatták, hogy a jogaiból kiforgatott föld­munkásnép a terrorra válaszolva nem hátrál meg, hanem újult erővel egységesen fog küzdeni. A KUBIKOSOK SZERVEZETI ÉLETE A kubikosok bandákban dolgoztak. A századforduló idejére az 5—6—8—10 főből álló bandák alakultak ki. A bandák élén az úgynevezett bandagazdák állottak, ő közvetített a munkaadók és a munkások között, vezette a munkanaplót. A két 72 CsMLSzF főispáni bizalmas iratok 115/1929. sz. 73 CsMLSzF főispáni bizalmas iratok 115/1929. sz. 74 Földmunkás és szegényparaszt... 124. 412

Next

/
Thumbnails
Contents