A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976—77/7 FÖLDMUNKÁSOK, KUBIKOSOK HELYZETE ÉS MOZGALMAI CSONGRÁDBAN 1925 ÉS 1929 KÖZÖTT BALÁZS GYÖRGY (Eger, Tanárképző Főiskola) A kubikosság kialakulása a XVIII. század derekán kezdődő' nagyszabású vízi munkálatokkal, a XIX. század közepétől pedig az országos jelentőségű ármentesí­tésekkel, folyamszabályozásokkal, út-vasút és középítkezésekkel függött össze. A kubikosság kialakulására a folyók áradása serkentőleg hatott, ez a társadalmi réteg ott alakult ki, ahol erre a természeti erők kényszerítő hatással voltak. Az ár­vizek által veszélyeztetett területeket tekinthetjük a kubikosság őshazájának. Az or­szág egyik legveszélyeztetettebb területe Csongrád megye volt, ahol a Tisza rohanó áradásaival szemben állandóan védekezni kellett. így lett Szeged a kubikosok góc­pontja, majd 1879-es nagy árvíz után Szeged rohamosan fejlődni kezdett, ipara, kereskedelme nagymértékben fellendült. A város rohamosan fejlődő gazdasági élete felszívta azokat a munkásokat, akik eddig kubikolással foglalkoztak. Ez után a fejlő­dés után a kubikosok gócpontja, illetve központja Szentes lett, ezenkívül jelentős kubikos településsé vált Csongrád megyében Csongrád város, Mindszent és Szegvár községek. A kubikosság kialakulásához a fentebb vázolt természeti kényszeren kívül gazdasági és társadalmi körülmények is hozzájárultak, ami a magyar mezőgazdaság kapitalista átalakulásával, fejlődésével függött össze. Ami a kubikosok létszámát illeti, pontosan megállapítani szinte lehetetlen, mert a korabeli statisztikai felmérések a legtöbb esetben a mezőgazdasági munkásokhoz sorolták, vagy pl. ha építkezésnél tereprendezési földmunkán dolgoztak, abban az esetben építőipari segédmunkásként vették számba őket. Az 1890-es évek elején az országban 200 000-re becsülték számukat. 1928 májusában pedig Csongrád megye főispánja 304/1928. számú iratában a belügyminiszternek arról számol be, hogy me­gyéjében 16 000 földmunkás él 70 000 népes nagy családdal. Az 1880-as évek elején, amikor az állam pénzügyeit némileg rendbe hozta az árvédelmi munkák állami támo­gatásban részesültek. Ezzel megkezdődött az árvédelmi gátak kiépítése, s a kubikosok keresett emberekké váltak. A nagy lendülettel megindított földmunkálatoknál a kapitalizmus éles szeme új területeket ismert fel, ahová tőkéjét jövedelmezőleg fektetheti be. A kapitalizmus na­gyon megkeserítette a kubikosok életét, mert keresetük most már nem az általuk vég­zett teljesítménytől függött, hanem a kapitalista vállalkozó üzleti számításán alapult, így a kubikosok a kapitalizmus kizsákmányolt bérmunkásai lettek. A védgátak és belvízlevezető csatornák építésének első évtizedeiben a kubikosok önálló szervezkedéséről nem beszélhetünk. Legfeljebb olyan esetekről tehetünk emlí­tést, amikor a munkaadótól a talicskázáshoz pallódeszkát, vagy a kubikmeterar felemelését kérték. Az 1880-as években tehát a kapitalizmus szervezetlen, tudatlan föld­munkásokkal állt szemben, akik még nem tudták gazdasági érdekeiket megvédel­mezni a tudásban, politikai hatalomban s tőkében megnövekedett vállalkozókkal szemben. 25* 387

Next

/
Thumbnails
Contents