A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Dóka Klára: A Szegedi Királyi Biztosság (1879–1884)
tekintettel kellett lenni. A városrendezési tervhez építési rendszabályokat is szerkesztett. Elrendelte a szilárd alapozást (a Tisza О pontja felett 8,22 m-ig), eltiltotta a sás,. nád, gyékényfedél alkalmazását. A nagykörúton kívül megengedhetőnek tartotta a vályogházak építését, azonban ezen belül csak kőből és téglából lehetett építkezni. A kiskörút és a Tiszapart között csak emeletes házakat emelhettek. A kereskedelmi szempontok érvényesítése érdekében kérte a rakpart befejezését, az állandó közúti híd építését, széles közlekedési utak tervezését. Egészségügyi szempontból javasolta a vízvezeték felújítását, csatornahálózat tervezését, közvilágítást, fásítást. Meghatározta a tervezetben a fontosabb középületek helyét, valamint a városépítés esztétikai elveit. Az újjáépítést 1880—1882 között, 3 évre arányosan elosztva kívánta végrehajtani. 4 * A terv szerint a költségek a következő módon oszlottak volna meg : 1. Tiszahíd 975 000 Ft 2. Rakpart 1 137 622 Ft 64 kr 3. Körutak feltöltése: 345 060 Ft 4. A 4 nagyobb sugárút feltöltése — 170 100 Ft 5. A 3 kisebb sugárút feltöltése — 94 435 Ft 6. Főcsatornák építése — 117 183 Ft 7. Körutak burkolása 893 625 Ft 8. Sugárutak burkolása 824 880 Ft 9. Közkertek létesítése 100 000 Ft 10. Kisajátítások 773 754 Ft //. Régi épületek lerombolása 153 319 Ft 90 kr 12. Felülvizsgálat 167 549 Ft 34 kr összesen: 5 752 528 Ft 88 kr A városrendezési tervet a későbbiek során Új-Szegedre is kiterjesztették. 1880ban a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium ezt a tervet elfogadta, és ezt követően, az 1880: 16. te. alapján egyesítették a két városrészt. 49 A városrendezési terv elfogadása után el kellett készíteni Szeged lejtmérési térképét. Helyszínrajzokat a városi mérnökök többízben készítettek, de az utolsó lejtmérésre csak az 1840-es évek végén került sor. Maga az árvíz is sok változást okozott. A telkek felosztásához, utcák kijelöléséhez pontos magassági adatokra volt szükség. A térkép elkészítését Halácsy Sándor mérnökre bízták, aki korábban Pest felmérését végezte. A műszaki személyzetet a királyi biztos bocsátotta rendelezésre, és a romos, helyenként még vízben álló városban, a nehézségek ellenére gyorsan értek el eredményt. 50 A munka befejezése után Halácsy szerződését többízben meghosszabbították, megbízva őt az utcák sarokpontjainak kijelölésével is. 51 Szeged felmérését követően Zsigmondy Béla budapesti vállalkozó —talajvizsgálat céljából — próbafúrásokat végzett. A fontosabb pontokon, (pl. az épülő híd helyén) a fúrások mélysége a 20 m-t is meghaladta. 52 A területrendezéssel, a sarokpontok kijelölésével aktuálissá vált az utcák új elnevezése. A királyi biztos ebben az ügyben 1880. máj. 29-én kereste meg a törvényhatósági bizottságot. Összesen 294 utcát neveztek el. Az utcanevekben emléket állítottak az árvíznek és a vízi életnek. (Árvíz, Árboc, Bárka, Búvár, Petresi, Hullám utca), megörö48 uo. 1880— IV. a.—1588. 49 uo. 1879— IV—2006, 1880— IV. a.—72. 50 OL К 575. 1879—T—308. 51 OL К 576. 1880— IV. а.—206. 52 uo. 1880— IV. а.—71. 380
