A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Zombori István: A múlt századi Amerika – magyar szemmel

veztek azzal a céllal, hogy a magyarok részére istentiszteletet rendezzenek) lelkészévé válik a magyar közösségnek, amely a Fulton Street-en található holland református egyház templomában működött (North Church).

29 A magyarokat sok amerikai kereste fel. így ismerkedett össze Ács Gedeon Henry Ward Beecher tiszteletessel Harriet Beecher Stowe fivérével is, akinek révén szeretett volna valami jó álláshoz jutni. De hamarosan be kellett látnia, hogy az csak hitegeti őt, s rájött arra is, hogy az amerikai egyházak a magyarok népszerűségét a maguk hasznára akarják fölhasználni. Különösen a lutheránusok igyekeztek egy-egy híresebb magyart a templomukba csábítani, hogy ezáltal odacsődüljön a nép, s ezzel az egyház tagjainak száma — és jövedelme — növekedjék.

30 Viszont tárgyilagosan állapítja meg: ,,Már az első évben is feltűnt előttem, hogy az angol-amerikai pap, ha kétszínű farizeus, vagy ostoba bigott is, nem oly szenvedhetetlen, mint a német, mert nem beszél örökké, kegyeskedik Krisztusról'. s megváltásról."^ Amikor azonban látta, hogy a magyarok közül sokan, sőt a lelkészi juttatást adó amerikaiak is azt gondolják, hogy ezzel tulajdonképpen Ács Gedeonnak tettek szívességet, mintegy megélhetést biztosítva számára, akkor alig egy évi működés után otthagyta a papi pályát, és 1853. márciusában elment dolgozni. Ez év nyarán egy Freund nevű magyar öntöttvas- és fa-márványozó gyárába került mint kétkezi munkás. 1854ben azonban Amerikában gazdasági válság tört ki, Freund is kénytelen volt bezárni gyárát és Ács Gedeon az utcán találta magát. Ekkor egy ideig megtakarított pénzéből élt, de a New York-i életet drágának találván barátjához László Károlyhoz fordult, aki mérnökként vasútépítésnél dolgozott. Az ő segítsége révén került 1854. márciusában Syracuse városába, ahol a Syracuse-Binghampton-i vasútvonal építésén dolgozott. Ezidőben Ithacában lakott, s László Károlyhoz írt levelében panaszkodott társtalanságára, a kínzó egyedüllétre.

32 1854. őszén Bostonba költözött. Itt tagja lett a „magyar klubnak", a magyar ügy iránt érdeklődő amerikaiak gyülekezetének, amely George Luther Stearns házában jött össze. Ez időben Ács Gedeon keleti tárgyú tanfolyamokat, előadásokat tartott (az ókori Egyiptomról, az aszírokról, stb.).

33 1859 végén ismét New Yorkba ment s ott ismerkedett meg egy új mesterséggel, a fényképezéssel. Előbb Benicky Kornélnak, majd régi barátjának, Podhradszky Károlynak műtermében dolgozott mint segéd.

34 így kerülhetett a Szegeden Őrzött kézirat belső borítójára Ács Gedeon egyetlen, amerikai éveiből fennmaradt fényképe.

35 A borító másik oldalán Podhradszky fényképe látható Ács Gedeon írásával. Jegyzeteiből azt is megtudjuk, hogy bár igen érdekes volt ez a munka számára, éppen, hogy csak megélt belőle. A szűkös anyagi helyzet egyébként tíz éves amerikai 29 Vasváry Ö, i. m. 15. 30 Ács T. 1940. 72—73. 31 Uo. 75. 32 László K.,(1942) 57. 33 Vasváry Ö, i. m. 16. 34 Podhradszky Károly vármegyei tisztviselő, századosként vett részt a szabadságharcban. Komárom ostroma után menlevéllel távozott Németországba, majd Amerikába. Előbb fametszetkészítéssel foglalkozott, azután fényképész üzletet nyitott. Vö. Ács T. (1964) 138. 35 Vasváry Ödön az Új Magyar Út című folyóiratban (Washington, 1953, 1—3.) közölte Ács Gedeon eddig egyetlen ismert portréját. Ezt 1851-ben Watler Gould festő készítette Kutahiában (Kisázsia) A szépia portré Vasváry Ödön érdeméből ma a washingoni Kossuth Házban található. — Azóta még egy fényképet ismerünk, amely az idős Ács Gedeont, a csúzai lelkészt ábrázolja, Baranyai Júlia könyvéből. E tanulmány elkészülte után érkezett a hír, hogy elhunyt Vasváry Ödön. Az általa fél évszázad alatt összegyűjtött igen gazdag, amerikai magyar vonatkozású anyag, kézirat stb. 1972-i adománylevele értelmében a szegedi Somonyi könyvtárba került. Valószínű, hogy belőle Ács Gedeonra vonatkozó ismereteinket is kiegészíthetjük majd. 331