A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Téglásy Imre: Száblik István – a magyar ???

évet Tatán filozófiatanárként tölti, innét irányítják Pestre, ahol történelem és hitoktatás várja. Figyelme azonban egyre inkább a természettudomány felé fordul: 1783-ban már fizikát tanít a hittan mellett.

10 Ugyanezen év április 20-án Pesten egy közelebbről meg nem nevezett műkedvelő fizikus „gyúlékony levegővel" [hidrogénnal] töltött léggömböt bocsát fel, ami azonban mintegy 40 öl [75 m] magasságban kigyulladt és teljesen elégett.

11 Ezt követően került sor Szabiik saját költségen végrehajtott kísérletére. A Pressburger Zeitung július 27-i cikke megemlíti még a Szabiiknak segédkező Rappf Józsefet, a gimnázium gramatika-professzorát és Mager Józsefet aki talán azonos az április 20-i hírben említett személlyel.

12 Szabiik léggömbje 18 finoman kidolgozott, vörösre és fehérre festett, kencével bevont ökörhólyagból készült. A szabályos gömb alakú „égi golyóbis", miután megtöltötték „gyúlékony levegővel", 11 órakor emelkedett fel. A 21 hüvelyk [55 cm] átmérőjű léggömb merőlegesen szállt a magasba és mintegy 24 ölnyi [45 m] magasságot ért. el Negyedóra múltán azonban elszakította kötelét és délnyugat felé szállt egyre magasabbra, míg azután egy elsőosztályú csillag nagyságúvá zsugorodott. A látványosságra egybegyűlt tömeg még háromnegyed óra hosszat nézett a tovatűnő léggömb után, míg az végleg eltűnt szemük elől, „hátrahagyva bennük a vágyat: tudni, vájjon milyen tájon ér végül is földet".

13 Szabiik eredményes kísérletének értékéből mit sem von le az, hogy léggömbje — a hidrogén tömegesebb előállításának nehézkes volta és valószínűleg pénzszűke miatt is — viszonylag kis méretű volt. A sikeres próbálkozás után augusztus 5-én a Váci kapu előtt, az ún. Szabó-kápolna melletti tágas területen újabb bemutatót tartottak. A kárminvörösre festett gömb közepén 3 hüvelyk [8 cm] szélességű arany sáv futott kröbe. Csúcsára egy gömb alakú figurát illesztettek, benne a felszólítással, hogy a megtaláló az időt és helyet följegyezve hozza vissza. Alul négy aranyozott bojton egy hajócska függött. A léggömb legnagyobb átmérője 26 hüvelyk [68 cm], legkisebb átmérője 24 hüvelyk [63 cm], űrtartalma 8177 köbhüvelyk [0,149 m

3

]. Az egész súlya két uncia 120 szemért [1128 g] nyomott. Annak az erőnek, amely a gépezetet a magasba emelte, 1173 szemért, azaz 3 és fél unciát és 93 szemért [2066 g[ kellett kitennie. A gyúlékony levegő előállításához gálicolajat [kénsavat], vasreszeléket és vizet használtak. Ez utóbbit a gyúlékony levegőnek a savaktól való megtisztításához, megszűréséhez. A vizet az erre a célra odakészített hordóban tárolták. A kísérlet nagy társadalmi eseménynek számított. A délután fél hétkor kezdődő léggömberesztés látványosságához tartozott Gyulai grófné is, aki a tartózsinórt kegyeskedett elmetszeni.

14 Szabiik augusztus 22-én is felbocsátott,,Pesten egy Ökörhólyagokból készült, veres festékkel megtzifr ázott és gyantával bekent repülő golyóbist. Ennek oldalara fel van jegyezve, hogy ha valaki megtalálná, vinné vissza Pestre egy bizonyos helyre. Alól függettek róla négy aranyos rojtok és egy kis hajócska. Hossza 26 [68 cm] széle 24 ujjnyi (tzol) [63 cm] vala. Fért belé 8177 kubik ujjnyi [0,149 m

3

] gyulladó levegő, készítésére másfél font [0,84 kg] gálitz olaj kívántatott egy font [0,56 kg] vasporral együtt. Az erő, mellyel a levegővé felragadtatott, bírt 1773 árpa szemet [2066 g], 10 Lén István magister úr szíves közlése az F 0001., Nr. 1 p. 577—78. jelzetű kézirat, valamint •Cörver János: Rulla, 1757- pars В. p. 71. kézirat adatai szerint. 11 Zoltán J., A barokk Pest-Buda élete, Bp., 1963. 198. 12 Uo. 13 Ua. 199. 14 Uo. 317