A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Rundhäuser in Komitat Csongrád und auf der Vásárhely Pussta

A gabonások eredetére a neolit-korból származó számtalan fpéldát említhetünk Csongrád megyéből. A földbesüllyesztett kerek alaprajzú edényekbe és üregekbe történt tárolást először a Körös kultúra népe (i. e. IV. évezred vége, III. évezred eleje) alkalmazta. A Hódmezővásárhely-kotacparti ásatásokból pl. olyan földbe ásott hombáredényeket ismerünk, amelyekben a mai búzának és árpának az elődjéből magokat találtak. Banner János a telep föltárásakor megismert gabonatárolási módról az alábbiakat írja

28 : ... „az a körülmény, hogy a kunyhó előtti gödörben és a telep másik helyén is nagyméretű élelemtartó edényt találtunk eredeti álló helyzetében, igazolni látszik, hogy a kultúra embere készleteit földalatti helységben is őrizte." IRODALOM Banner J., (1940) Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. I. Hódmezővásárhely, 24.. Barabás J., (1954) Népi építkezések Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethn. 3—4. Barna G., (1971) Kerekólak a Hármas-Körös mentén. Ethn. 4. 585—598. Bartucz L., (1910) Adatok a Nagy Magyar Alföld népies építkezéséhez. Népr.Ért. 32—55. Bátky Zs., (1903) Boglyakemence alakú gabonások és egyéb építmények a Nagyalföldről. Népr. Ért.. 311—317. (1941) A magyar sátor eredetéhez. Népr. Ért. XXII. K. Csilléry K., (1970) A magyar kúpos kunyhó. Népr.Ért. 31-43. Dám L., (1972—74) A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Műveltség és hagyomány.. 109—134. Ecsedi I., (1913) A debreceni népi építkezés, Népr. Ért. XIII. (1914) A nomád pásztorenyhelyek a Hortobágy pusztán. Népr.Ért. XIV. G ilyén N. — Mendele F. — Tóth /., (1975) A Felső-Tiszavidék népi építészete. lkvai N.. (1966) Földalatti gabonatárolás Magyarországon. Ethn. 343—377. Katona /., (1962) A kubikusok ideiglenes hajlékai. Népr. Közi. VII. 1. Kiss L., (1925) A hódmezővásárhelyi ember „aprójószág"-a. Ethn. 152. Madarassy L., (1930) Boglyaalakú gabonások. Népünk és nyelvünk. 292—293. Nagy Gy., (1968) Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán. Népr.Közl. 1—2. (1975) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba. Szenti T, (1971—79) A tanya. (Gondolat K.) Tálasi L, (1936) A kiskunsági népi állattartás. Bp. 122. Vámos F., (1938) A magyar parasztság köralaprajzú épületeinek ethnológiai jelentősége. Népr.Ért. 48—73. Vargha L., (1940) Boglyakemence alakú baromfiólak az Alföldön. Népr.Ért. 345—360. RUNDHÄUSER IN KOMITAT CSONGRÁD UND AUF DER VÁSÁRHELYER PUSZTA von Tibor Szenti Erbauer und Benutzer der Rundhäuser sind auf dem Untersuchungsgebiet die ungarischen^ Einwohner. Anfangs wurden die Rundhäuser, als Beispiel für die Arbeitsteilung zwischen den Geschlechtern, von Frauen gebaut. Von den 1920-er Jahren an wurden sie auch von Männern gebaut, allerdings nur außer der Vásárhelyer Pußta. Ihre Benutzer sind aus breiteren Volksschichten gestammt, als ihre Erbauer. Die Rundhäuser wurden in Dörfen und in den Einzelgehöften benützt. 28 Bannet, (1940) 24 old. 313-