A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

györgyi vasúti megállóhelyen szintén kútgyűrűből készítettek kerekólat, de ennek a tetejét már laposra betonozták le. Hódmezővásárhely határában, Tanya 11. sz. alatt a kutyának vályogból magas, hajlított vonalú, kúp alakú kerekólat építettek, amit a kutya a láncával néhány év alatt összedűtött. Szomszédja okulva a példán, a létesítendő kutyaházhoz földre helyezett szögletes, egyik végén nyitott faládát használt föl, amit polyvás sárral vastagon kerekól formára tapasztott. (Arra a kérdésre, hogy a szögletes formából miért igyekezett mindenáron kerek formát kialakítani, azt a magyarázatot adta: ,,A szomszédé is kerek vót".) A kerekólak tehát több formában, változatos anyagokból ma is készülnek és valószínűleg mindaddig fönnmaradnak, amíg a lakosság igényeit kielégítik. A KEREKÓLAK KORA Meddig nyúlik vissza a kerekólak építése és használata a vizsgált területünkön? A gyűjtésünkből származó, minden kétséget kizáró adatok nem mérvadóak! Beszéltünk olyan idős adatközlővel, aki bizton állítja, hogy gyermekkorában, az apja tanyáján látott kerekól már öreg és használt volt. A kerekólak megjelenéséről azért nincs biztos adatunk, mivel az építésükhöz kezdetben fölhasznált anyagok gyorsan tönkrementek, a kerekólak elpusztultak. Csömpölyeges, vagy vertfalú kerekólat nem találtunk.

14 A paticsfalú kerekólak a vályogépítményekkel időben párhuzamosan készültek, de építésük hamarabb abbamaradt. Az utolsó vesszőfalú kerekólat Vásárhelyen feltételezhetően az 1950-es években készítették. A legtöbb kerekólat, főképp a régieket, vályogból rakták. Megyénkben, de különösen Hódmezővásárhely nagy kiterjedésű bel- és külterületén a vályogépítkezés a török hódoltságot követően nem tekint vissza nagy múltra. Vásárhely belterületén például csak a XVIII. század elején kezdett elterjedni a vályog, a külterületek szállásain pedig még mindig a vertfalú építkezést alkalmazták. Vásárhelyen vályog vetőkről csak 1733-ban tesznek először említést.

15 A kerekólak a XVIII. században és a XIX. század első, második harmadában minden valószínűség szerint ismeretlenek voltak. Osváth, Bátky, Madarassy és Vargha által említett legrégebbi adat kerekólról 1875 körül, Csökmőről való.

10 Területünkön a pontos évszámmal datált, legrégebbi vályogból épült kerekólat a Hódmezővásárhely- kopáncsi tanyavilágban találtuk. (Szőrös Bárányi János tanyájában.) Ezt az ólat az 1887 évben bekövetkezett kistiszai zsilipszakadás árvízpusztítása után, az újjáépítés során, 1888-ban készítették. A továbbiak már a XX. század első évtizedeihez kötődnek, a két világháború közötti évekhez, az 1950—60-as évekhez és napjainkhoz.

17 14 Területünkön sem földfeletti, sem föld alatti gabonást már nem találtunk. Előbbinek az emléke, utóbbinak már az emléke sem él. 15 Barabás J., (1954) 16 Vargha L., (1940) 356. 1. 17 A tanulmányban megadott valamennyi évszámot a vizsgált terület adatközlői, az ól gazdái, készítői, használói visszaemlékezés alapján közölték. Az egyes ólakra vonatkozó pontos évszámok mellett az általános, egy-egy jelenségre utaló évszámok természetesen valamennyi adatközlő információjából alakultak ki — sokszor ellentmondó dátumok kiszűrése után — és nem kizárt, hogy más kerekól előfordulási területen módosulnak. 308