A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

A henger alakú (4.) kerekól volt a leggyakoribb és legegyszerűbb. Vizsgált területünkön mindenütt megtalálható. Egyik változatánál a fal felső', hátsó része alacsonyabb, mint elől a bejárat fölött és rá 20—30°-os ferde lefutású tetőzet épült. A csonkakúp alakú (5.), nagyobb építő szakértelmet kívánó forma szintén gyakori volt. Építéséhez azonos méretű vályogtéglákat használtak. A csonkakúp és henger alakú (6.) formából tevődik össze az a kerekól típus, amelynél különböző méretű vályogtéglákat használtak: alul szélesebb, a fal közepétől a tetőzetig keskenyebb méretű vályogot. A különböző méretű vályogtéglák találkozásánál belől a födém, vagy a tyúkülő számára falperemet képeztek ki, kívül pedig a fal jól látható töréssel folytatódott, aminek a kiugró élét a külső tapasztassál lesimították. E formának két változata ismert. Az egyiknél az ól alsó, vastagabb falrésze csonkakúp alakú, felső, vékonyabb fala hengeres formájú, pontosabban a külső falsík fölfelé kissé összetartó, a belső falsík függőleges. Az ilyen kerekól belvilága fölül hengeres. (Pl. : Lévai Sándor, székkutasi kerekóla.) A másik változatnál alól van az ól hengeres, fölül a csonkakúp formájú része. (Pl. : Tóth András szegvári kerekólja.) A KEREKÓLAK RENDELTETÉSE A kerekólak legfontosabb szerepe az állatnevelés. Másodlagos igénybevétele pedig az állattartás. A gyorsan pusztuló kerekólak (amiket minden esetben asszonyok csináltak), a csirkenevelés és az egyéb fiatalkorú baromfi : elsősorban kisgyöngyös, kispulyka, kisliba, kiskacsa-nevelés szolgálatában álltak. Ezekbe lábasjószág sohasem került. A maradandó, épített kerekólak eleinte elsődlegesen malacnevelés céljára készültek. Fiadzás előtt az anyakocát ide csukták és a kicsinyeit választási korukig itt nevelte. Ekkor a kocát visszahelyezték a disznóólba és a malacok a kerekólban növekedtek süldó' korukig. A süldőket nem egyszer csak a hizlalás előtt vitték át a tágas, akollal rendelkező disznóólba. Gyakoribb volt a vegyes használat, amikor a választási kort elért malacokat is kivették a kerekólból és a disznóólban különítették el. Ezután a kerekólban a felnőtt, különösen a nagytestű baromfiakat tartották, elsősorban a hizlalásra befogott libákat, de kacsát, pulykát és tyúkot is. Az utóbbi két évtizedben a kerekólak funkciója sok helyen úgy módosult, hogy az állattartás vált elsődlegessé és több ólat már e használatbavételt figyelembevéve építettek. A kétszintes kerekólak második szintjén, illetve padlásán galambokat tartottak, vagy a felső ajtónyíláshoz támasztott tyúklétra segítségével ide költöztették föl és véglegesen itt helyezték el a tyúkokat, gyöngyösöket. A nagyméretű kerekólakban az utóbbi három évtizedben, szükségmegoldásképpen, juhokat és kecskéket is tartottak. Kisméretű, erre a célra épített kerekólakban házőrző kutyát helyeztek el. Ritkán, különleges szerepet is betöltött, mint pl. a vásárhelyi Pusztán Fehér Ferenc épített kerekóla, amelyet télen húsfüstölőnek használnak. (3. kép) CÉLSZERŰSÉG Miért kerek a kerekól? A célszerűsége miatt. Miért célszerűbb a kerekól, mint a szögletes alaprajzú? 1. Közismert geometriai tény, hogy a síkot leghasznosabban, a legkisebb felülettel a kerek alaprajzú forma, vagyis a kör foglalja el. A szegény ember kis portájából a legkisebb helyet a kerekól foglalta el. 302