A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

11. Özv. Németh Gáborné (Szentes-Kistőke, 199.) vékonyfalú, letakargatott tetejű kerekóla 3. Kétszintes, „épített" kerekól készítése A kétszintes kerekólak építése általában megegyezik az egyszintesek készítésével, de a falrakás, a födémszerkezet kialakítása, a szelló'zó'nyílások és a második szint ajtajának elhelyezése eltéró'.

12 Bármilyen alakú is a kétszintes kerekól, az alsó szint fala szélesebb, mint a felsőé. Vagy egyenletes átmenettel vékonyodik (mint pl. Olasz Bálint kopáncsi kerekóljánál), más esetben a két szint elkülönülése a fal külső vagy belső kontúrvonalán látható, így pl. Nyíri Eszter kopáncsi óljánál kívülről a két szint falfelülete törés nélkül, folyamatosan simul egymásba és a födémszerkezet tartó falpereme csak a fal belső oldalán figyelhető meg; ritkábban a második szint vékonyabb fala kívülről is lépcsőzetes töréssel folytatódik. Ez az utóbbi falrakási mód az egyszintes kerekólaknál sem ritka és megtévesztő lehet, mivel ezek az ólak két szint magasak, de födémszerkezet sohasem épült bennük! Ezeknél az egyszintes ólaknál — mint később látni fogjuk — a belső falperem elsősorban a beépített tyúkülők megtartására szolgált (Pl. : Tóth András, szegvári kerekólánál), másodsorban pedig alól azért épültek vastagabb fallal, hogy erősebbek legyenek és a nagy testű, súlyos anyakoca ne tudja kidönteni, vagy megrongálni. (Lásd: Lévai Sándor székkutasi kerekólát.) A födémszerkezet az egyszerű tetőszerkezet mintájára épült. Olasz Bálint fentebb említett kerekóljánál az első szint tetejére helyezték a tartógerendákat, rájuk sűrűn 12 Vargha L., említett dolgozatában Kunhegyesről négyszintes kerekólat is mutat be. (349 old. 7 ábra.) Vizsgált területünkön csak egy- és kétszintes ólakkal találkoztunk. 299