A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

Építőanyag: vályog, égetett tégla sárba rakva, polyvás tapasztás, akácoszlop, akácrúd, kukoricaszár, gaz, drót. Méret: teljes szélessége, 0 alul: 238 cm, felül: 192 cm, a fal magassága: 170 cm, vastagsága alul: 28 cm, felül: 15 cm, a tető magassága: 85 cm, az ajtó magassága : 125 cm, szélessége: 70 cm. Alak: csonkakúp és henger, kúp alakú tetővel. Tájolás: az ól ajtaja északra néz. Elhelyezés: egykori érmeder partjára épült tanya telkének déli szélén, a gazdasági épületek, ólak mögöit. (A tanyaházból nem lehet látni.) Rendeltetés: egykor disznóól, jelenleg libák és kacsák ólja. Az igen öreg ólat a család azóta elhalt, idős tagjai építették és gondozták. Eredetileg vályogból rakták, polyvás sárba. Néhány éve azonban nagyon elszaporodtak a környéken a patkányok és a legutóbbi javításkor az alapnál, helyenként négy, máshol hét sor égetett téglával alárakták. így kívülről nem hatolnak be a kellemetlen rágcsálók és ragadozók. A kerekólban sem födém, sem tyúkülő nem volt. Ennek ellenére — a kerekól külsejéről készült fényképen jól érzékelhető — faltöréssel két különböző vastagságú részből épült már eredetileg is. A tulajdonos szerint erre valószínűleg a hagyomány késztette az elődeit. 6. Lévai Sándor (Székkutas, IV. ker. 80.) kerekóla (A fal alsó fele csonkakúp, fölső része henger alakú) Jellegzetes a kerekól tetőszerkezete is. Az ajtónyílás jobb oldalától ferdén a hátsó falra átívelő, vastag tartógerendára keresztbe három akácrudat fektettek. Erre előbb vízszintesen, felfelé rövidülő kukoricaszár-darabokat raktak, majd körben, fentről kúp alakban lefutó és a falon túlnyúló ízíkszárat helyeztek. Végül, legkívül gazfedést kapott. A tetőfedést négy szál, végükön tégla nehezékkel ellátott, keresztbe átvetett drótszállal fogatták le. 19 A Móra F. Múzeum Évk. I. 289