A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Ifj. Lele József: A Tápairét tanyái

Szalmatetős kocsiszín az istálló mögött (Lebő, Farkas-tanya) nagyobb parcellát szántottak föl, úgy annyira, hogy most mán csak egy — kétszáz négyszögöl kaszálónk van a tanya körül, a laposba. A jószág a terménybe kárt töhet vigyázás mellett is, így csak a tanyatelkön legelhetött. De ősszel mán eleresztöttük ükét, ott legeltek, ahun jobb füvet tanáltak.." Minden réti tanyához tartozott veteményeskert, amit általában a tanyatelek valamelyik sarkából kerítettek. Sokan a konyhára való zöldségfélét a tanyától távolabb eső kukoricaföld derekára vetették, ahova a baromfi sem juthatott olyan könnyen el. S azért a föld derekára, hogy mások se könnyen dézsmálhassák. A dinnye és a kukorica mellett hamarosan megjelenik a gabonatermesztés is. Ezzel egyidőben igen minimálisra csökken az állattartás, a legeltetés lehetősége. Lebo területén még akadtak, akik a szőlőtermesztésben keresték a jobb anyagiakhoz vezető utat, hiába. Hiszen a lebői homok nem alkalmas a szőlő- és gyümölcskultúrára. Igen sok benne a szürke homok, amiben néhány évig ugyan erős a fa, vagy a szőlőtőke, később kiölte azokat. A Farkas-tanyán soha nem volt más, mint akácfa és temérdek sok orgonabokor. A tanyatelek beépítése a zárt formát követi, így szegedi típusú tanyaudvar alakult ki, ahol a kerítést maguk az épületek adták meg. A házberendezés Piros néni lánykorában igen egyszerű volt.,, Amikor még nekünk is kol'édás hazunk vót, csak 'égy ágy fért el benne. Még én is szúnyoghálós ágyba feküttem gyerökágyas koromba." Az egykori kármentő szekrényben sok borosüveg és talpaspohár árulkodik, hogy gazdája borkiméréssel foglalkozott. A nagy sifonhan öreg ruhák lógnak. Közöttük a legrégebbi talán az öreg Széli ködmenje, alól meg keményszárú csizmapárok porosodnak. A szoba közepén egy volt kocsmaasztal áll, körülötte négy kocsmaszék. A falbavert hatalmas cigányszögön a gazda subáját látom, amit az asszony néha le261