A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építkezésében

b) és ha ez által a szomszéd telek azon előnyben részesül, miszerint általa szabatosabbá válván, a rajta teendő építkezés tűzrendőri és közegészségügyi szempontból előbbi állapotánál kevésbbé leend veszélyes. 6.§ Az építkezési terv aláírásáról. Az építkezési tervet, az építést tervező mérnök vagy msster tartozik aláírni, ki is az egész építkezési időtartam alatt az engedélyezett építkezési tervrajzok megtartásáért, továbbá a felhasználandó anyagok szabályszerű minőségéért, a létesítés részleteinek helyességiért, nem különben az építés rendőri szabályainak megtartásáért felelős. Ha az építési terv végrehajtása időközben másra bizatik, akkor az építtető ezen változást a hatóságnak bejelenteni köteles. 7.§ Engedély nélküli építés és a jóváhagyott építési tervtőli eltérés tilos.— Az építési engedély kiadása előtt az építkezés megkezdése tilos, a jóváhagyott építési tervtőli önkényes eltérés miatt nem csak az építész-mérnök vagy mester, hanem amennyiben az eltérés a háztulajdonos egyetértésével történt, ez utóbbi is megfelelő pénzbírsággal rovatik meg, szükség esetében a vállalkozó, illetőleg a tulajdonos költségén hatóságilag leromboltatik. Az építkezés folyama alatt szándékba vett lényeges módosítások az építkezési bizottmánynál a módosított terv melléklésével kérelmezendő. 8. § Az építésérti folyamodvány elintézése. Az építési tervben ábrázolt helyi viszonyok megállapítására az építkezési szakbizottság az La. (b.) és Il-ik kerületben szándékolt építkezésekhez 3.— a III-ik kerületben kérelmezett új lakház építkezéshez 2 tagból álló küldöttséget küld ki minden esetben a helyszíni szemle megtartására, mely küldöttségekben mint 4-ik s illetve 3-ik tag a városi mérnök mint szakelőadó részt vesz. — A mérnök akadályoztatása esetén a szakbizottság valamely építész vagy mérnök tagja által helyettesíthető. A kiküldött bizottság az engedély kiadása előtt a helyszínén vizsgálatot tart, melyhez az építtető és annak tőszomszédjai — kézbesítendő idézés útján — azon világos megjegyzéssel hivandók meg, hogy a tárgyalásnál meg nem jelenésük esetén elmaradásuk ez építkezésbe való beleegyezésnek fog tekintetni s későbben netán teendő kifogásaik figyelembe vehetők nem lesznek. Az építő vagy annak szomszédai magukat ezen tárgyalásnál meghatalmazottak által is képviseltethetik.— Ha a tervezett építkezés ellen a szomszédok kifogást tennének, az az építési bizottság által, amennyiben lehet, barátságos úton intézendő el.— Ha ez nem sikerül és a kifogások a szomszédok tulajdonjogára vonatkozik: felek a törvény útjára wtasítandók. Minden egyéb kifogásokra nézve a bizottság érdekelt felek kihallgatása után, azon esetben, ha egyezkedés nem sikerülne, a hozandó határozat iránt a városi tanácsnak javaslatot tesz. A helyszíni eljárásról az építési bizottság által jegyzőkönyv vezetendő, melyben a vizsgálat •eredménye az érdekelt szomszédoktól netalán tett észrevételek vagy kifogások fölveendők és az építési engedélynek megadatása iránt határozott vélemény adandó. Ezen jegyzőkönyv alapján a városi tanács határozatot hoz, melyről az építési engedélyért folyamodó és az érdekelt szomszédok irásilag értesíttetnek. Ha ezek a tanácsi határozatok felebbezik e szabály 18.ik §-a érvényes. Üzleti vagy gyártelepekre vonatkozó építési engedélyek elintézésénél az ipartörvények tartandók szem előtt.— Vasutak mentén szándékolt építések esetében az építési engedély kiadásánál az 1881-ik évi 41ik t. ez. 16. §-a, illetőleg az e tárgyban netalán később hozandó miniszteri rendeletek lesznek szem előtt tartandók. 9.§ A III-ik kerületben emelendő melléképületek, javítások és átalakítások, —- és a IV-ik kerületben szándékolt mindennemű építkezések a városi mérnöknél lesznek bsjelentendők, ki is egy városi tanácsos kíséretében az eszközlendő építés helyszínén a szükséges utasítást és engedélyt megadja, s minden engedélyt a városi mérnök a tanácsnak 8 nap alatt bejelenteni és az engedélyről külön jegyzőkönyvet vezetni köteles. 279