A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építkezésében

A lakóházak 3,4 %-a épült 1849 előtt. Ezek zöme is reformkorszaki lehet, ugyanis 1821-ben pusztított minden idők legnagyobb árvize, amely a lakóházak harmadát rongálta meg, illetve döntötte össze. Erre az időre esik Makó gazdasági fellendülése, amely a házépítésre is rányomja bélyegét. Gilicze István parasztköltő szintén 1821-ben meg is jegyzi : „Most még a paraszt is palotára vágyik." % 70 50 50 40 30 20 1 0 -1649 1650-1919 1920-19« 1945-1969 2. A lakóházak építési év szerinti megoszlása. (1970) FAL Az 1699-ben újjátelepülő Makó fejlődése igen rohamosnak mondható, amely a házak számának növekedésében is követhető. 84 620 1732 3446 6591 7630 7745 8731 8422 8423 8813 Az újjátelepülés idején a helység lakóházai sövényfalúak voltak. Ehhez bőségesen találtak megfelelő építőanyagot, saját erőből el tudták készíteni. A Maros veszélyes áradásai esetén is célszerűnek mutatkozott, az árvizek nem döntötték össze, legfeljebb a tapasztást kellett pótolni. Abban az időben annyira általános volt a sövényfal, hogy Szirbik Miklós szerint a katolikus és a református templom is „göngyöleg sárral tapasztott sövényből volt".

13 E faltechnikának korunkra néhány hírmondója maradt csak. A melléképületek viszont megőrizték e faltípust, hiszen a hambárok szinte kivétel nélkül így készültek. 13 Szirbik M., Makó városának... leírása 1835-6 észt. Sajtó alá rendezte Eperjessy K. Makó, 1926. Csanádvármegyei Könyvtár 6. 87. 1717 1756 1801 1857 1900 1910 1920 1930 1949 1960 1970 175