A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán

A dorozsmai lelőhelyekről szóló értesítés a legalkalmasabb időpontban érte Mórát: 6. MÓRA FERENC — HOCK LAJOSHOZ*

1 Szeged, 1930. X. 12. Kedves Öcsém! Értesítésed a legjobbkor érkezett. Tegnap, szombaton este bevégeztem Kis-Zombort, éppen kitelt a hat hét

32

. Az eredmény elsőrendű, de remélem, Dorozsma le fogja pipálni. Kedden

33 reggel 7 és 8 között, esetleg valamivel 8-on túl érkezem autóval, a melyet egész nap kint tartok, hogy esetleg több helyen terepszemlét tarthassak. Legszívesebben az általad adott sorrendet követném s a Zsombó-dűlői lovasokkal kezdeném a sort. Ha az idő engedi sorát kerítjük a többinek is. Pénzem az idén még van, — jövőre valószínűleg nem lesz ásatás, azért kell most menteni, a mit lehet

34

. Ha közel van hozzád a Zsombó-dülő és tudsz intézkedni, légy szíves egyelőre négy napszámost fölvenni a mai napszámos ár folyam mellett, úgy, hogy kedd reggel 8-ra ásóval és lapáttal felszerelve legyenek a hely színén. Ha azonban a Zádori-Fekete

35

, vagy a forráskúti telep

36 bármi okból célirányosabbnak látszik neked, oda rendeld az embereket. Én a te iskolád felé megyek s átveszem tőled az információt. A felajánlott vendéglátást nagyon hálás szívvel köszönöm, s ha csak egy-két napról lesz szó, hálásan el is fogadom. Ha azonban valami olyan temetőre talál31 A borítékon: SOMOGYI-KÖNYVTÁR ÉS VÁROSI MÚZEUM SZEGED Тек. Expr. Hock Lajos úrnak, állami tanító Kiskundorozsma Pap-tanya A levél: Két db 21X17cm-es egylapos Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum Szeged fejlécű levélpapíron fekete tintával írott négyoldalas kézirat. Iktatatlan, vö. 15. jegyzet. 32 1930-ban Móra Ferenc szept. 5.—okt. 11. közt ásott Kiszomborban (kis túlzással a megkezdett hatodik hetet is egésznek számítva). A 17—18. jegyzetekben említett öt temetőben összesen kb. 100 sírt tárt fel; nagyon szép, s részben még ma is közöletlen leletekkel. — Vö. „Móra Ferenc 150. honfoglaláskorabeli sírt tárt fel a kiszombori határban" — Szegedi Napló, 1930. okt. 19; Móra F. Önvédelem gyanánt. Magyar Hírlap, 1930. okt. 26. — A fele sem tudomány. Utazás a föld alatti Magyarországon. Szerk. Vajda L. Bp. 1960.436—447; Cs. SebestyénK., Rejtélyes csontok népvándorlási kori sírokban. Dolg. 1930.185;MŐ.,„AsagittisHungarorum..."A magyarok íjjá és nyila. Dolg. 1932. 176—178, 197—200, 208—213; Móra F., Néprajzi vonatkozások Szeged-vidéki népvándorláskori és korai magyar leletekben. Ethnographia-Népélet, XLIII(1932)54—67; Banner /., Régészeti kutatások Szegeden. Dolg. 1936. 253; Bálint A., Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék régészeti katasztere. Makó, 1941. 11—13, 17, 22—23, 25,27'; Hunyadi, Ilona, Die Kelten im Karpatenbecken. Tafelband. Bp. 1942. (Diss. Pann. II. 18.) LXXII. 10. XCII. 2, 2a; Párducz M., A szarmatakor emlékei Magyarországon III. Bp. 1950. (Arch. Hung. XXX) 47; Csallány, D., Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1956. 143; Hunyadi L, Kelták a Kárpát-medencében. Leletanyag. Bp. 1957. (Rég. Füz. 2.) 130—131; Fehér G.—Éry К.

—Kralovánszky A. i. m. -574—576. sz. ; Maráz Borbála, La Tène-kori magányos sírok és kis temetők a Dél-Alföldről. BMMK 2 (1973) 44—46; Bálint Cs., A szaltovó-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól. AÉ 102 (1975) 52—53. 33 A dorozsmai szondázó ásatásokra 1930. okt. 14—15-én került sor. Vö. még a 8. sz. levéllel. 34 A jövőbe Móra sem láthatott: Banner J. összeállítása szerint 1931-ben 24 lelőhelyen ásatott! Vö. Banner, i. m. 253. 35 Vö. 22, 38—39. jegyzet. 38 Vö. 27. jegyzet. 16