A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma

A névadás jellege kétséget kizáróan igazolja, hogy az elnevezés állandó szállás kialakulása előtt keletkezett, s nagyobb határrészt jelölt. Reizner János 1892-ben ásatást végzett az általunk feltárt templomtól közel 6 km-nyire K-re eső Templomhalom (Templomhegy) nevű dombon. A „csontok egész tömegén" kívül, a domb déli szélén egy 8X6 m nagyságú, fél méter vastag alapfalakból kirajzolódó, réti mészkőből rakott építmény nyomait találta. A kőalapozás alatt még egy fél méter vastag döngölt agyagréteg húzódott. Az épület tengelye Dk-i irányú volt, apszis alapozásának nyomát sem találták. A feltárt sírok egyike sem tar20. XV. századi gyűrű (Reizner /., 1892). talmazott régészeti leletanyagot, mindössze a dombtető keleti oldalán levő ossáriumban találtak a csontok között egy Michael Diósy-köriratú, XV. századi ezüst pecsétgyűrűt (20. ábra). A templom betöltéséből előkerült egy bronzhenger töredéke és két harangdob. A kutatóárkok alján és a templomalapozás alatt pedig néhány cseréptöredék került elő — mint Reizner írja — „zig-zugos és másnemű vonaldíszítéssel ékesítetten, mint amilyen díszítést a barbár-korinak nevezett edényeken találunk." Ezen túl még egy „teljesen ép vörös agyagedényt" is találtak, „mely nem korongon készült, esetlen formájú és kezdetleges kivitelű." Több helyen előforduló hamu és égésnyomok utaltak a templom pusztulására.

93 Egy 1690-es összeírásban találkozunk először a templomhalom környékének Felső-Csengelye (Cs. superior), s az utóbb feltárt templom határának Alsó-Csengelye (Cs. inferior) megjelölésével,

94 de ugyanígy szerepel 1699-ben,

95 1747-ben,

96 és 1793ban is.

97 Sem az említett 1493-as határleírásban,

98 sem a környékbeli falvakat, szállásokat név szerint említő 1473-as királyi oklevélben

99 nincs olyan azonosítatlan helynév, melynek gyanítható fekvéséből arra következtethetnénk, hogy Felső- vagy AlsóCsengelét 1690 előtt más névvel jelölték volna. Említettük, hogy az Alsó-csengelei templom körül Árpád-kori település nyomai észlelhetők. A templom minden valószínűség szerint Árpád-kori, legkésőbb a XIII. században épült. A feltárt sírok leletei azonban a XIII. század vége és a XVI. század eleje közötti időszakból valók. Csakhogy XIV—

XVI. századi telepnyomok sem a templom körül, sem távolabb nincsenek, legalábbis olyan mértékben, hogy abból telepühangsúlyozva koraiságát (Pálóczy—Horváth A., A kunok megtelepedése Magyarországon. Arch. Ért. 101. 256—257). 93 Reizner /., i. m. (1892) 235—246. 94 7. Nagy Sz., Kiskun—Halas város története 1/2. 48. 95 Reizner J., i. m. (1887) 18. 96 Vö. 2. jegyzet. 97 Ballá A., Mappa Specialissima. Viennae 1793. 98 Vö. 91. jegyzet. 99 Hornyik J., i. m. (1860) 215. 122