A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán
A levelek kivétel nélkül régészeti ügyekkel foglalkoznak, az egyik közülük az első írás, amelyik a gyakori hun temetők azonosságát tagadja 5 , azóta már tudjuk, hogy ezek a nagy kiterjedésű temetők avar koriak 6 . Húszéves voltam és a dorozsmai tanyákon tanítottam. Egy honfoglaló sír leleteivel állítottam be a szegedi múzeumba. így kezdődött máig is melengető kapcsolatunk, mert ha az eltelt négy évtizedben részem is volt több tucat régészeti munkában, Móra felidézése nélkül egyik sem történt meg. Móra hatására fölkutattam vagy huszonöt ókori temetőt és telepet, bronzkoriakat és honfoglalókat, korai vaskoriakat és Árpád-koriakat 7 . Móra kijárt hozzám a tanyára, én meg hozzá a múzeumba és a lakására. Köztünk csak régészetről folyt a szó, terepbejárásokról és ásatásokról. Részt vettem a kinti ásatásokon és azonkívül számos ókori edényt gyűjtöttem össze a tanyákról, véletlenül előkerült leleteket szőlő alá való forgatásokból. Leveleztünk, s ahol érte levelem Mórát, onnan válaszolt. Sorai érdekes tudósítások a Makó környéki és a fehértói ásatásokról is." A LEVÉLVÁLTÁS Hock Lajos első ízben 1930. május 21-én kereste jel levéllel a múzeumot: a februárban talált honfoglaláskori sírról adott hírt. 1. HOCK LAJOS — MÓRA FERENCHEZ 8 Tekintetes Igazgatóság ! Bátorkodom rendelkezésükre bocsájtani a f. é. febr. 20-n véletlenül feltár lovas sírból előkerült 2 db ezüst díszecskét. A sírt Dorozsma-Kistemplomtanyától kb. másfél km-re 9 találták földforgatás közben. — A dologról csak másnap értesültem, de már semmit sem láthattam, mert a csontokat összeszedve egy kis gödörbe ásták el. A felületesen átnézett sírban több ilyen darabot találtak, továbbá 2 db kengyelvasat és 2 zabladarabot. Ezt át is adták nekem. (Ha óhajtják, úgy rendelkezésükre bocsájthatok még 9 kisebb és 3 na5 Hídvégi itt a 4. sz. levélre gondolt. — A „hun-avar" leletanyag megíté ése Móra nézeteiben több évtizedes ásató tevékenysége alatt folyamatosan alakult, változott ; s bár kétségtelen, hogy csekély számú szakcikke alapján nem, szépirodalmi munkáiban és levelezésében viszont annál inkább nyomon követhető. (A téma felgöngyölítését önálló dolgozatban kíséreljük meg, ezért itt legyen elég csupán arra utalnunk, hogy a csókái leletek avar voltát már 1912-ben felismerte. Vö. Banner* i. m. 12.) 6 A kérdésre I. A /földi Andreas, Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonién. Vol. IL Berlin —Leipzig, 1926. 2—18; Reinecke, Paul, Die archäologische Hinterlassenschaft der A waren. Germania 12 (1928) 87—98; Alföldi A., Leletek a hun korszakból és ethnikai szétválasztásuk. Bp. 1932. (Arch. Hung. IX) 12; С/о., Zur historischen Bestimmung der Awarenfunde. ESA 1934. 285— 307. 7 E lelőhelyekről 1978. jún. 19-i és aug. 25-i beszélgetéseink során Hídvégi L. részletesen beszámolt, azonosításukhoz térképvázlatot készített. — A lelőhelyek jelentős részét sikerült azonosítanom, a továbbiak helyszíni bejárását készülő szakdolgozatához Nagy Erzsébet egy. halig, végzi el8 Eredetije a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum irattárában 315/1930. sz. alatt, s mint 1950 előtti iratanyagot a Somogyi-könyvtár őrzi. — Ezúton mondok köszönetet Tóth Béla könyvtárigazgatónak és Bezerédy Istvánnak, hogy lehetővé tették számomra az iratanyag régészeti szempontú feldolgozását. — (Az iratanyagra a továbbiakban Irattár + iktatószám feltüntetésével utalok.) 9 A lelőhelyet ez ideig nem sikerült azonosítanunk. — Kistemplomtanya 1950-ben vált Bordány néven önálló községgé, vö. Inczefi G., Szeged környékének földrajzi nevei. Bp. 1960. (Nytud. ÉrL 22) 18, 50. 8
