Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Varga Ferenc, Szeged elsó' modern történetírója szerint: „Szeged tősgyökeres magyar név, összetéve a Maros és Tisza összefolyása következtében keletkezett szeg szóból s a hajdan főneveket alkotó ed ragból a hazánkban létező temérdek ilymódon alakult helynevek mintájára, minők Árpád, Borsod, Füred." Ebben a felfogásban osztozik Budenz József, Csánki Dezső, Klemm Antal és legújabban Györffy György is. így vélekedünk jómagunk is. Ezzel szemben Reizner János a szegedi népetimológiát is felhasználva, a Város nevét a sziget szóból származtatja : „Hogy a Szöged, Szüged név nem mást, mint szigetet jelent, elég arra utalnunk, hogy Szeged nemcsak az alapítás korában, de századokon keresztül valósággal sziget volt, a Tisza árterének szigetein feküdt... E szigetcsoportokon éltek a honfoglalás előtt itt letelepült népek s e szigeteket szállták meg a honfoglaló ősök is... Még a XV. században is a város több külön szigeten feküdt s e szigetek lakói külön községet képeztek... Alsóváros egy szigeten feküdt s nagyobb vízáradások alkalmával a víz minden oldalról körülfogta... A vár és a belváros ismét külön szigetet képezett. Felsőváros pedig különböző nagyságú s egymáshoz közelebb vagy távolabb eső hét szigetből állt... E szigetektől nyerte Szeged elnevezését... Ha Szeged attól nyerte volna elnevezését, hogy ott a Tisza szegellett, szegődött, szögletet képezett, kanyarodott, akkor igen sok más Szeged helynévnek kellene még lenni, mert a Tiszának szögellése megszámlálhatatlan. Ugyanily körülmény okából lehetetlen, hogy Szeged neve a Zege, helyesebben Cége vagy Cseke szóból származott volna, mely szavak egyaránt kikötőt és halászó helyet jelentenek. Miért nincs a Tisza mentén több Szeged helynév, mikor itt temérdek volt a halászó és alkalmas kikötő hely? ... A Szeged, Szöged, Szüged szó nem más, mint a mai sziget szónak Ősi hangzása." Reizner Jánosnak e föltevése tetszetős, de Klemm Antal nyomós nyelvtörténeti fejtegetése után elfogadhatatlan. Legújabban Inczefi Géza

8 figyelemre méltó harmadik magyarázó kísérlettel állott elő. Szerinte Szeged névadója nem lehet a Tisza—Maros szöge, mert a város nem e folyók szögében, összefolyásánál fekszik, hanem attól 3—4 km távolságra... A Maros a Tisza bal partján, tehát nem a szegedi oldalon ömlik a Tiszába, így kevés jellemző ereje van a város belső területe számára." Fejtegetéseinek eredményeként Inczefi a Szeged elnevezést a Tisza hatalmas kanyarulatával hozza kapcsolatba. Inczefi Géza föltevése meggondolást érdemel. Földrajzi tényeken felépülő érvelése nyomós. Számba kell azonban vennünk, hogy a Tisza és Maros „igazi" szöge, a mai Újszeged évszázadokon keresztül egészen a folyószabályozásokig vízjárta lápvidék volt. így tehát az ember állandó településre csak a „szög" túlsó oldalán gondolhatott. Ennél is döntőbb azonban, hogy a névadás elsősorban mindig lélektani mozzanatokból, sokszor kevéssé szabatos szemléleti analógiákból, laza hasonlóságokból indul ki. Úgy gondoljuk, tehát, hogy — esetleg a szög szó jelentéstartalmának Inczefi-fölvetette tágításával — megmaradhatunk az első, szinte már klasszikus magyarázatnál. Tanyai népünk a szó eredetét így magyarázza : ëgy embör 'égy szöget leszúrt, ez lösz a város közepe. Innen kapta aztán a nevit Szöged városa. Szeged történelmi, közjogi helyzete szerint egészen 1945-ig szabad királyi város, tanyaiak ajakán királyi kúcsos város volt. Ez a régi szegedi polgárt önérzetessé tette. „Ha a szegedi ember — írja

9 Senex, érdemes régebbi szépírónk — távolabbi vidéken 8 Inczefi 84. 9 Nagy S., Ötven év 209. 54