Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

ér. Okosabbak olykor még ezt is hozzáteszik : nincs benne se glória, se krédó, ami mögmarad, azt is sebösen mondják. Kálmány a múlt században följegyzett

56 egy találós kérdést, amely napjainkban már nem ismeretes : mé töttek az alsóvárosi templom tetejibe kakast, mé nem tyúkot? Azé, mer a tyúk tojik, és ha a tojás leesik, összetörik. A kérdés — ha ugyan népi eredetű, és nem helybeli írástudó kitalálása — ősi XVI. századba visszanyúló szemléleti Az Alsóvárosi templom és kolostor a XVIII. században hagyományt őriz. Ugyanis ebben az időben átmenetileg a katolikusok és reformátusok megosztoztak a templomon, sőt a homlokzatra a reformátusok ki is tűzték a hitvallásukat jelképező kakast. A monda szerint, amelyet máshol adunk elo, és amelynek némi történelmi alapja is van, a templom teljes birtokáért folyó disputában egy félkegyelmű fráter talpraesett felelete folytán a barátok kerekedtek fölül, akik a kakast 94