Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

régi épületétől kapta a nevét. Öreg alsóvárosi parasztemberek Palánki utca néven is emlegették. Az Oskola utcától keletre, vele majdnem párhuzamosan haladt az ívszerűen meggörbülő Piarista utca, amelynek a Dömötör-templom keleti oldalához épült piarista rendház volt a névadója. Az árvíz után a híres piarista nyelvtudósról a Révai utca nevet kapta. Ismeretes, hogy Révai Miklós szegedi diák volt. Az utcának utolsó régi maradványai a szerb templom mögött napjainkban tűntek el. A Piarista utca és a Tisza-part között párhuzamosan a mai klinikakert helyén végighúzódó sikátorszerű utcának eredetileg Szívek, majd Szív utca volt a neve. Ez délen a Szegfű utcába torkollott bele. A név eredete ismeretlen. Vagy egy ottlakó család neve, vagypedig valami szegfűszerű házdísz után kapta a nevét. A XVIII. század végén mindenesetre dolgozik Szegeden egy Szegfű nevű lakatos. Délebbre szintén nyugat-keleti irányban halad, de már a Templom, régebbi térképeken Egyház térről, vagyis a Dömötör-templom előtti térről kiindulva a Sörház utca, amely nagyjából a mai Szemklinika helyén elterülő városi sörfozőházhoz vezetett. A sörházból a múlt század második felében kaszárnya lett, amelynek a lakosság nyelvén sörházkaszárnya, illetőleg a sörfőzők védőszentjének, Szent Flóriánnak az A Templom tér 1879 előtt épület homlokzatán látható szobra után flóriánkaszárnya volt a neve.

47 A Sörház utca a Víz után az Ipar utca nevet kapta, mert 1860 táján Mása Miklós gazdag tanyai polgár, aki Dugonics Andrást lovasszoborral akarta megtisztelni, két utcára szolgáló emeletes házat építtetett a templomtérre, s ebben volt az ipartestület székháza vendéglővel. Itt állott Juhász Gyula szülőháza is. 47 Reizner III, 122. 89