Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Ennek az Ősi szegedi társadalmi hagyománynak máig élő nyoma, hogy a férfiak vasárnap délelőttönként a Bérház előtt a külső városrészekből beszélgetésre szoktak még a közelmúltban is összejönni. Az ősi közösségi tradíció másik, elevenebb megnyilatkozása, hogy itt a tér hatalmas fái és virágai között van a korzó. Jellemző A Széchenyi tér 1860 táján a régebbi idők feudális szemléletére, a katonai parancsnokság kötekedő magatartására, hogy hosszú évtizedeken át a legénységi állományhoz tartozó katonáknak csak a korzó nyugati oldalán, tehát a városháza felőli polgári részen volt szabad csak sétálni. Innen a tréfás bakakorzó elnevezés. A Széchenyi tér hosszú ideig, 1870 tájáig a mostani Klauzál tér déli házsoráig nyúlt. Ezért van e házak között itt máig több régi alkotás. így a Kárász-ház, a barokk jellegeket is őrző Wagner-ház, amely azelőtt a Zseravicza,

45 majd a Felmayer családé volt és a Kelemen utca sarkán a már lebontott Klauzál-ház. A Klauzál téri kinyer- és tejpiac jellegzetes kávéduttyán néven emlegetett kávézó sátraival a két világháború között szűnt meg. Ez a piac voltaképpen utóda volt annak a nagypiacot a halpiaccal összekötött kisebb térségnek, amely a mostani Híd, Kelemen, Hugo Victor és Deák Ferenc utca közötti háztömbön terült el és ahol a Bauernfeind-ház erkélyéről 1848. október 11-én Kossuth Lajos életének egyik legnagyobb beszédét mondotta el.

46 így kezdődött: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa!" Átér neve már a szabadságharc idején Szabadság-tér lett, 1879 után beépítették. * A Palánk múltja, népélete, emberi világa egykori, részben máig élő utcaneveiben is visszatükröződik. Árvíz előtti főutcája az Oskola utca, amely a déli részén, a mai modern Dóm tér északi felében fekvő, Dömötör-templomhoz támaszkodó piarista gimnázium 45 1848-as tragikus sorsáról Senex: Ötven év 160. 46 Reizner J., A régi Szeged I, 174, 267. 88