Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

meg, amely az 1851. évi dohánymonopóliummal, önkényuralmi zaklatásokkal rá­szakadt. Maga a nóta Dégh Linda kutatásai szerint az egyébként nem jelentős Lo­sonczy Lászlónak, Arany János nagykőrösi tanártársának költeménye, illetőleg ennek folklorizált változata. Péter László kimutatta, 14 hogy Orosházán Táncsics Mihály képviselővé választása érdekében kortesnótaként dalolták (1869). Elterjedé­sét nyilván a Viharsarok nemsokára jelentkező agrárszocialista mozgalmai is elő­segítették. 15 Mindenesetre a közeli Csanádapácán és Pusztaföldváron éppen ti­borci mondanivalójával gyorsan gyökeret vert, sőt talán az akkor még szorosabban tartott rokonsági kapcsolatok, látogatások révén vándorolt a Temesközbe, sőt haza, Szegedre is. A dohánynak a szegedi és Szegedről kirajzott dohánykertész nép számos, rész­ben már elfelejtett fajtáját ismeri. Helyi, táji különlegességnek, finom fajtának számít a szögedi dohány, más néven szögedi rúzsadohány, röviden szögedi rúzsa, amelynek fajtaváltozata a szö­gedi vastagrúzsa. Nyilván még a török időket idézi az ajándékba való finom basadohány (1722), 16 továbbá a szintén kiváló cselebidohány (1723). 17 Több régi, inkább már csak nevük­ben élő dohányfajtáról is tudunk. Ilyen a hajdanában Bébán termelt emerikadohány. 18 Ma már ismeretlen a kertidohány, továbbá a csak emlékezetben élő muskotálydohány, sövényháziak nyelvén muskatálydohány. Jószagú, szintén sövényháziaktól emlege­tett régebbi fajta a virginiadohány. Nyilván politikai divatokból származott a gari­baldidohány majláthfalvi neve. Feketébe játszott a régi, kevéssé erős gubadohány. Neve kubai eredetre utal. A kapadohány silány minőségű pipadohány. Szintén pipába való a jázovai vasdohány. A bodor levelű, illatos dohányfajta jázovai neve bodordohány, másként szagosdohány. Sövényháziak foglalkoznak a szamosdohány, tiszaidohány, újkígyósiak a tiszaháti dohány, új szenti vániak a szabócsidohány termesztésével. 19 E nevek bizo­nyára ugyanazt a fajtát jelentik. Dús az Újkígyóson emlegetett negyvenlevelű dohány termése. Elterjedt a penzer­vári, más nevein penszlári, penzovári dohány. Emlegetik Új szentivánon, Újkígyóson, Apácán. A sövényháziak nyelvén magyardohány a szűzdohánynak, trafikdohány pedig annak a neve, amelyet az állami dohányjövedék árusít. A gondosan válogatott szép dohánynak színdohány, a leghitványának pedig bűrdohány az összefoglaló neve népünk ajkán. A dohánynövény (nicotiana) részei: a dohánytőke, másként dohány tű 'dohány­bokor', a dohánygyökér, dohányszár, dohány virág, dohánykaccs, dohánylevél. A do­hánylevél alsó, legszebben fejlett levélzetének anyalevél, aljlevél a neve. A feldolgo­zásnál majd még egyéb levélnevekkel is találkozunk. A levél tőbordája a dohány­csuma, Jázován dohánycsuta. Ebből ágazik ki a számos ér. A fejlődőben lévő dohány­levél kalászának dohánybúga a neve. Ebben található a dohánymag. 14 Péter L., A kiegyezés korabeli parasztsors tükröződése egy újtípusú népballadában. Iroda­lomtörténet 1950. 15 Tömörkény L, Homokos világ 83. 16 Reizner, III, 505. 17 Reizner, I, 310. 18 Említi Grócz Imre. 19 Az újszentiváni adatok forrása Vecsernyés J. A dohánytermelés újszentiváni munka­folyamatának leírása és műszótára. Szeged 1953. Kéziratos nyelvészeti szakdolgozat; Csanádapá­cáról röviden Miklya 123; Majláthfalváról Kiss J., Mesterműszók. Nyr. 1879. 604

Next

/
Thumbnails
Contents