Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Pál a néprajz és földrajz, Herrmann Antal a néprajz és néptanító kapcsolatát elemezte. Györffy István a magyar pásztoréletről, Czettler Jenő a nemzeti kultúráról szólt. Megkoszorúzták Tömörkény István és Kálmány Lajos sírját. Herrmann Antal indítványozta a Magyar Néprajzi Társaság szegedi fiókjának megszervezését. A Szegedi Néprajzi Társaság 1920 novemberében meg is alakult. A múzeum igazgatói szobájában Herrmann Antal ismertetése és buzdító szavai után a jelenlevők kimondották a szegedi fiók megalakulását ; Szalay Józsefet, a Dugonics Társaság elnökét elnökké, Móra Ferencet ügyvezető elnökké, Cs. Sebestyén Károlyt titkárrá, Banner Jánost jegyzővé választották meg. A fiók működési területe Szeged városa, környéke és a tanyavilág. 127 Nem tudunk róla, hogy ez a társaság bárminemű érdemleges tevékenységet is kifejtett volna. Egy esztendő múlva ugyanis Szegednek régi sóvárgott vágya teljesült : egyetemet kapott, amelynek legfelső fokon kellett most már vállalnia a táj néprajzi feladatait is. A megnyíló szegedi egyetem (1921) nemcsak vállalja ezt a művelt helyi hagyományt, hanem rajta építve egyenesen új utakat, távlatokat nyitott meg az egész hazai néprajzi szemlélet és kutatás modern fejlődésében is. A munka egyrészt módszeresebbé, tudományosabbá válik azoknak a profeszszoroknak nyomán, akik hoznak ugyan magukkal szakmai tradíciókat, és tapasztalatokat, hasznosan értékesítik is őket. Másfelől azonban mégis az a benyomásunk, hogy legtöbbjük itt Dugonics, Tömörkény és Móra Ferenc egyszerre modern és hagyományőrző városában kötelezi magát a népi műveltség állhatatosabb szolgálatára. Elég, ha csak Mészöly Gedeon, Schmidt Henrik, Marót Károly, Solymossy Sándor pályájának legszebb eredményeire és ösztönzéseire, továbbá számos egyetemi, vagy hozzá közelálló folyóirat („Föld és Ember," „Népünk és Nyelvünk," „Szegedi Füzetek," „Dolgozatok") népközelségére és egyéb még szóbakerülő kezdeményekre gondolunk. Egyenesen a tudományos magyar néprajzi kutatás hőskorából jön a szegedi egyetemre Kálmány Lajos megtagadott barátja, Herrmann Antal (1852—1926), aki félvakon is nagy lelkesedéssel tartotta (1921—1926) kevés hallgatójának — közöttük József Attilának — a maga rapszodikus előadásait, amelyeket egy hosszú élet gazdag tudományos és történelmi tapasztalataival, mindig tanulságos kitéréseivel és anekdotáival is felejthetetlenül egyénivé tett. 128 Mindig hatalmas érdeklődés kísérte más karok műveltebb hallgatói részéről is Marót Károly (1885—1963) vallástörténeti, folklór-problémákat is állandóan elemző, európai színvonalú, bár kissé ezoterikus előadásait (1924—1948). 129 127 A Néprajzi Társaság fiókot létesít Szegeden. SzN. 1920, 340. sz. A Szegedi Néprajzi Társaságelőkészítése. SzN. 1920, 344. sz.; Megalakulta Szegedi Néprajzi Társaság. A népkultúra új szerve Szegeden. „Szeged" 1920, 89. sz. 128 Az 1925/26. tanév első felében egyedül hallgattuk „különös szorgalommal és eredménnyel" Bevezetés az ethnológiába с 2 órás kollégiumát. A következő félévben betegsége miatt már nem adott elő. Mint ismeretes, 1926 április 15-én Szegeden halt meg. Hatalmas kéziratos hagyatékát a Szegedi Egyetemi Könyvtár örökölte. Jelentős tudománytörténeti tett volna a feldolgozása, életrajzának megírása, művei összeállítandó bibliográfiájának nem könnyű munkája. Említsük meg itt meg, hogy irányításunk mellett a hagyaték alapján értékes szakdolgozatot írt Kulcsár Petemé. [Kálmány Lajos és Herrmann Antal. Szeged 1962]. 129 E jó két szegedi évtized kiemelkedő munkálatai: Der Eid als Tat. Acta Litterarum ac Scientiarum (egyetemi kiadvány). I. 1924; A költészet lényege és formája. Budapesti Szemle 1927; 43
