Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
A terjániak szerint a paradicsomból kiűzött Ádám olyan ekén szántogatott, amelyik magától ment. Nem kellett ló hozzá. Ádámot azonban az ördög megzavarta, az eke megállott. Most az Isten lovat rendelt Ádámnak az eke elé. A ló hirtelen meg. rántotta és a csoroszlya a lábának szaladt. így keletkezett a ló lábán a béka. Az ószentivániak is úgy tudják, hogy a lovat az ördög teremtette. Nagyon futos volt. Kivette az ízt a lábából, hogy ne bírjon szaladni. A ló lábának az elejére a békát odatette. Attól nem bír szaladni. Ha ezt az ördög nem teszi, akkor a ló sokkal futósabb lenne, mini maga az ördög. Terjáni változat szerint Isten Ádám számára lovat teremtett. Nem volt vele semmi baja. Amikor a paradicsomból Ádámot kiűzték, akkor a ló még nagyon futos volt. Szólt az Úristennek, hogy nem bír vele. Az Úr azt tanácsolta neki, hogy vágja meg a lába szárát. így nőtt békája a lónak. Az ószentivániak megint úgy mesélik, 24 hogy lovat az Isten nem teremtett, csak szamarat. Az ördögök nagyon elszaporodtak. Jézus akármerre ment, mindenütt csak ördögöt látott. Incselkedtek vele, erre Krisztus Urunk lóé (lóvá) változtatta őket. Olyan is némelyik ló, mint az ördög. Eleinte nagyon szaladósak voltak, meg sem lehetett őket állítani. Az Úr erre kis baltát vágott a lábukra. Most is látszik a baltavágás. Hogy csakugyan ördögből lett a ló, a verbicaiak is tanúsítják. Más alsótanyai változat is hasonlóképpen vélekedik. A ló rágcsálós evését magyarázza a magyarszentmártoni monda : a búzában van két jel. Mikor Krisztus átment a vízen, tálált egy lovat és egy szamarat. A ló legelt a búzán. Az Úr kérte, hogy vigye át a vízen. A ló azzal válaszolt, hogy majd először jóllakik. Na egyél is még az utolsó percedben is! Avval megátkozta. Mikor a búzaszentelésnek van az ideje, meg lehet látni, hogy hol harapta el a búza sását a ló. A szamár vitte át. Éppen a nádba harapott. Azt mondta neki Krisztus urunk : áldott légy, a szemétdombon is kitelelj. A lózsír és lófej már a boszorkánypörökben is fölbukkan, tehát hiedelemvilágunk archaikus elemeihez tartozik. A lózsírral bárkit lóvá lehet változtatni, megnyergelni. 1728. A zsír ott állott a hordó alatt, ha azzal megkente... mindjárt lóvá lett. A lózsírbul, kutyacsontbul, zsírbul csinálták, elevenből is kivették. 1728. Lófej pedig az fat ens szállásán vagyon. Azért tette oda, hogy másszor is más ember búzája földébül megtöltötte volna az fejét, és az maga földébe ásta volna. Ismét: Egy ló fejét dorozsmai földek végében ásták el, hogy szárazság legyen. 25 Régi tápaiak a készülő kemence aljába gonoszűző célzattal lófejet is raktak. Hajdani pásztoremberek ülőkéjeként lófej szolgált a szegedi tájon is. Sajátos módon a házassági kötelék nélkül együttélőkre régebben ezt szokták mondani : lófejön esküdtek. Másként : lófejön esküdtek bagolyhitre. Egy magyarszentmártoni mesében 26 a főhős, Köles ëgy száraz lófejet vött elő, körükerekítötte ükét •— az egybeadandókat —, ráállította a ló fejire, mögesküdtette ükét. A szólás, illetőleg meseszöveg nyilvánvalóan archaikus képzetvilágra utal. A lóköröm, azaz lópata, boszorkányhiedelmekben fordul elő. Poharat, arany poharat csinálnak belőlük és éjjel, amikor összejönnek, mulatnak, ezekből isznak. Kovács János szerint a beteg fürdőjébe olykor lókörmöt is tettek. 27 A mindszenti trafikos hétlyukú patkóval megvasalt patából farag gyufatartót, hogy szerencsés 24 Vő., Világunk alakulásai 16, 29. 25 Reizner IV, 417, 418, 419. 26 Kálmány L., Hagyományok I, 9. 27 Kálmány L., II, 220; Kovács J., 390. Ti" 451
