Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

összeírás azonban már csak egy gyalomalját említ. Kenézlőn, Kesznyétén, Tholdon és több tiszamenti helységben szintén találkozunk szegedi halászokkal. Nyilvánvaló, hogy e szegedi halászok a XVII. században már aligha születtek az ősi Városban, de szakmai utódaik őrzik a jellegzetesen szegedinek ismert munkatechnikát. A halászat mint a népélelmezés egyik igen fontos forrása, a hódoltság alatt sem szűnik meg. Adataink ugyan szórványosak, de így is értékesek. A defterekben szerepel a halféle, haltized, ami a mesterség egykorú virágzását igazolja. A Város és mellette Tápé nem feledkezik meg a királyi kamarának járó haladó küldéséről sem.

11 Ezzel elismerte a magyar király virtuális fennhatóságát és törvényeit is. Ennek főleg gazdasági okai vannak. A királyi Magyarországon való szabad közlekedést és kereskedelmet akarják vele biztosítani. Az csak természetes, hogy a Város elöljárósága folyton a körülményekre panaszkodik, hogy felajánlását minél kevesebbre taksálhassa. A Kamara úgysem ellenőrizheti. 1644-ben Tápé elöljárósága e sorokkal indítja útnak a maga ajándékát: mi tápai bírák uraságtoknak esztendőrül-esztendőre amint tartozunk, mostani esztendőre úgy mint 1644, küldjük magunk között való emberiül 10 pozsárt 10 fogás nádashal, 30 fogás közhalat, mindenestül 100 hal. Eddig nem lehetett felküldönünk, mint elein, hanem uraságtok megbocsássák, hogy ennyire késleltünk, mert az sok csavargók miatt nem küldhettünk. Ez mostani kicsény ajándékot uraságtok vegyen jó néven. Datum in Tapé 13 October Anno Domini 1644.

12 A szegediek 1646-ból való kísérőlevele így szól: köszönetünk és alázatos hűségünk ajánlása után Isten Ő Szent Fölsége áldja meg uraságtokat minden szöröncsés jókkal. Az uraságtok kegyelmes parancsolatja szerint készültünk mindjárt az sós halakat, mennél szöbbeket és jobbakat küldtünk uraságtoknak: melyeket hogy jó nevén vegyen tőlünk és annyi Ínségben forgódó városunkat ő fölséginek, császár és király urunknak, hogy uraságtok kommendálja, alázatosan kérjük uraságtokat. Számos kamarai nyugta maradt ránk, amelyek a szegediek felajánlásait igazolják, így 1685-ben a pozsonyi kamara 140 fogás halat és 120 szivatós pozsárt, azaz pontyot kvietál. A szivatós, máshol szivatolt, szívóit szó a szívói, szivatol szó származéka. Jelentése : fejhasítja, szíjakra vágja a halat, hogy száradása egyenletesebb, gyorsabb legyen. A hódoltság alatt a halsózás is változatlanul virágzik. Vidékre is jut belőle. Nagykőrösi tanácsi iratokból való: 1636. Herczeg Istvánnak hozattunk Szögeddül uraknak való sós halakat 4 ft 35 d.

13 tartoznak az harmados halászbíró kezéhez szolgáltatni, az bárkában harmadrésze az öreghalnak az aprólékos hallal egyetemben az halászoké. Pénteken penig és szombaton, valamit foghatnak, azt épen tartoznak az bárkához vinni és az halászbíró harmados gazda kezéhez szolgáltatni mind apróstul, de úgy, hogy annak is az aprólékjában tartozik ételekre valót adni az gazda, az harmados bíró. Ezek hatan az halászok minden esztendőben az gyalmot háromszor újítják az magok költségével minden személy 19 öl hálóval, egyszer-egyszer egyik-egyik halász esztendő által 57 öl hálóval. Az mikor penig nem foghatnak, avagy alkalmatlan üdö el találja mulattatni vélek az halászatot, vagy üdnep, vagy egyéb háborúságos üdö, ollyankor semmivel sem tartoznak, mivel egy héten ezeknek csak két nap engedtetett. Az gyalomnak peniglen felkészítése kötelekkel együtt legalább mindenik halász személyére feltelik húsz-húsz forintban. Esztendő által közönségesen reámegyen 120 forint jok, de ha többen készül is fel, az halászok tartoznak gyalmot venni. Gyalom hordozni való öreg csónakot peniglen az úr tartozik venni, melyben az hálót hordozzák. Az halászoknak az aratásra kimenni és életekre valót keresniek szabadságok vagyon, az mikor az aratást Isten előhozza. "Makkai L., I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. Budapest 1954, 191. 11 Reizner I, 148, 149. Ill, 94, 478. 12 Ezt és a következőt az Országos Levéltár kiadatlan anyagából közöljük. 13 Hódoltsági Okmánytár. 27 A Móra F. Múzeum Évk. 75. П. д íj •* С • i Szaki; * $