Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

ból, részben pedig célszerűségből — épül a nyárikatlan, olykor a kisebb nyárikemönce, másként külsőkemönce is. Nádból vagy cserépből kis tetőt is húznak föléjük, hogy az esőzések ne kezdjék ki őket. Napraforgószárból készült tanyai szín Egyik terebélyes eperfa alatt saját készítésű asztal, padok. Itt szoktak nyáron étkezni, bár még a közelmúltban is szívesen telepedtek árnyékos helyen a fűre, esetleg fűre terített pokrócra, és itt történt az evés. A nagyobb tanyához semlyék, sömlyék, ritkábban semék, sömék is tartozik, amelynek kiterjedése régebben 1 — 50 hold, a család vagyoni körülményei szerint. Sokszor el is szokták rekeszteni a legelésző ló, csikó, marha számára. Ennek kilsőkerítés, kollát, nyelvi elvonás útján olykor kolla a neve. A korlátban nem kell a 333