Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Vedres István A gabonatárolás, főleg a dohosodás súlyos kérdése sem hagyja nyugton. Megfelelő magtár az Ő idejében még kevés volt. A maga vedresházi mintagazdaságában boglyakemence alakú, felső nyílású gabonás vermeket építtetett. A magyar építészet történetében ezzel alighanem Vedres István az első, aki tudatosan merít a paraszti építkezésből ihletet. Tökéletesített vermei azután hatottak a Tiszavidék és Temesköz falusi tárolási technikájára is. Irodalmi alkotásai

77 tele vannak Szeged történeti néprajzához kitűnően értékesíthető adatokkal. Forrásként a legértékesebb közülük az új tanácsháza felavatásának emlékezetére írt állapotrajz, amelyben a korabeli Hármas Kistükör versezetekbe foglalt tudnivalóinak módjára Ő is versben mondja el a Város földrajzi viszonyait, küzdelmes múltját. Megrajzolja benne társadalmi képét, gazdasági erőfeszítéseit és virág77 Művei megjelenésük sorrendjében:. V. I.: „Nemes szabad királyi Szeged városa megnagyobbítandó tanácsháza talpkövének letétele alkalmatosságára készült versek." Pest 1799; „A Tiszát a Dunával összekapcsoló új hajókázható csatorna, melynek helyét nemcsak Magyarország, hanem az egész Ausztriai birodalom hasznára felkeresni és meghatározni igyekezett Vedres István. Szeged 1805. „Vedresházi gabonavermek." Nemzeti Gazda 1815. „A sivány homokság használhatása." Szabad királyi Szeged városának javasolta Vedres István. Szeged 1825. 28