Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A padlás a család termésének (kukorica, paprika) téli raktára. Sok helyen ide kerül a füstölthús, szalonna is, olykor fekvőhelyül is szolgál. Tápén baglyot szoktak a padlásra szögezni a verebek, kártevők elriasztására. A tető, szegedi ajkakon tetéj legősibb fedőanyaga nyilvánvalóan a nád, illetőleg, a zsupp volt, amelyet az 1879. évi árvíz után a Városban tilalmaztak, de a század elején is imitt-amott még látni lehetett. Tanyán, Tápén, számos faluban még napjainkat is megérte. A zsupptető ritkábban fordult elő. A zsindelytetőről először Evlia Cselebi emlékezik meg, aki Szegeden számos ilyen házat látott. A felszögezéshez használatos sindölyszög egyik régebbi fajtájának törökfejű volt a jelzője. Már nem tudjuk, mi különböztette meg a rendes szögfajtától.. A tudálékos emberre mondják gúnyosan: ennek is be kéne sindölyöztetni a fejit, hogy ne ázzék meg. Századunk elejétől fogva a cserép- és palafödél válik általánossá. Alsóvárosi, tápai, földeáki emlékezések szerint valamikor a gazdasszony sütés után a kenyérmosdató vizet tűzvész ellen a zsuppos, nádfödeles háztetőre öntötte. Más vidékek (Göcsej, Baranya) analógiája nyomán a hiedelem eucharisztikus eredete, illetőleg áttétele kétségtelen. * A parasztház szárazbejárata az ereszetre nyílik. Erről még máshol is szólunk. Ez egyébként teljesen eltűnőben van. Módosabb helyen, ahol már nem volt gazdasági jelentősége, a századforduló táján az ereszetet be is üvegezték. Ez már mint láttuk,, a kispolgári gang nevet kapta. Amint a szegedi parasztház történelmi alakulásánál, szerkezeti fejlődésénél is rámutattunk, a földmíves életforma háttérbe szorulásával az ereszeiből lakóhelyiségeket képeztek ki. Tanyán azonban még általában megőrizte eredeti gazdasági funkcióját. Az őszi napfényben ereszét alatt szikkadó paprikafüzérekről írja

89 Szentmihályteleken járva és nekilelkesülve Móricz Zsigmond: „Az ereszét alatt, kerítések fölött, a fákon és galambdúcokon mindenütt paprikafüzérek. Valami egzotikus dísz ez, hogy ennek kedvéért idegenforgalmat lehetne indítani Kalkuttától és Londontól kezdve, akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás: gyönyörű. Elképzelhetetlenül szép a paprikadíszes falusi udvar." Az ereszetcsorgás, színcsorgás az a házmenti, hosszanti földsáv, ahova a csatornázatlan tetőről az esővíz lecsorog. Téteményekkel, azaz babonás műveletekkel kapcsolatban még a század elején is emlegették. így a, pokolkelet egyik alsótanyai változata szerint fias pokolkelet, vagyis egyik bőrbetegség (carbunculus) úgy mulasztható el, ha egy földdarabbal színcsorgásban megkerekítik, majd ezt ugyanott elássák, mintegy eltemetik. A szatymazi gazdasszony régebben pünkösd másnapján levette a tehénről a kötelet és a mesgyén végighúzta, hogy több teje legyen. Végül a kötelet a színcsorgásba akasztotta. A régi szőregiek szerint Szépasszony tála lett az olyan színcsorgás, amelybe belepiszkítottak. A majdaniak úgy tudták, hogy ide nem szabad a kutyának ételt adni, mert aki belelép, az a Szépasszony táljába, azaz bűvös rontásba lép. Öreg tápaiak égiháború idején a baltát, sütőlapátot a színcsorgásba hajítják. Az ereszethez fűződő hiedelemvilághoz még az is hozzátartozik, hogy pünkösdkor zöld ággal ezt is föl szokták díszíteni. Ide szúrják gonoszűzés céljából sok helyen 89 Móricz Zs., Gyalogolni jó 245. 297