Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Fia, Immánuel a szegedi piarista gimnáziumot végezte. Kedves tanítványa Csaplár Benedeknek, osztálytársa Kálmány Lajosnak, akihez életreszóló tudós barátság fűzte.

66 A szülői ház és iskola szellemi környezetéből nőtt ki később folklórkutató pályája. Low Immánuel a magyarnyelvnek, előadásnak született mestere volt; Arany János és a szegedi népnyelv ihlette. A magyar nyelv iránti lankadatlan érdeklődését a Magyar Nyelvőr is Őrzi, amelynek állandó dolgozótársa volt. Résztvett az Akadémiai Nagy szótár gyűjtő munkájában is. A zsidó folklór területén kora fiatalságától kezdve dolgozott. A lipcsei egyetemen készült és az arámi növénynevekről szóló doktori értekezése egész tudós pályáját előre jelzi és meghatározza : az ószövetségi és talmudi növények vizsgálatának szenteli tudományos munkássága legnagyobb részét. Már kezd a pátriárkák korába hajlani, amikor összefoglaló klasszikus műve, a „Flora der Juden" megjelenik.

67 „A Talmud és Bibh'a növényeinek — írja a szintén botanikus hajlandóságú Móra Ferenc — a legszigorúbb tudományos módszerekkel való botanikai és nyelvészeti, kultúrtörténeti monográfiája ez a könyv. Kertté elevenítése a legősibb herbáriumnak, amelyen mind máiglan érzik az Isten kezének szentsége, aki még akkor konzerválta azt az emberek fiainak számára, mikor a maga gyermekeinek érezte őket". Nagy munkájában nem feledkezik meg a szegedi szülőföld, a magyar haza növényzetének, így a paprikának tanúságairól sem. Hosszú pályáján ír többek között a csók (1882), az emberi ujjak (1900) és a könny (1933) folklór-hátteréről. Nem tudja már befejezni a zsidó néphagyományban előforduló állatok, kövek és ásványok enciklopédikus feldolgozását. Low Immánuel bátyja, a szintén Szegeden nevelkedett, de később Amerikába vándorolt Lőw Vilmos (1847—1922) new-yorki ügyvéd nagy szolgálatot tett népköltészetünk angol nyelvű antológiájával.

68 Lőwinger Adolf rabbi segédlelkészként dolgozott Lőw Immánuel mellett. Tudományos hajlamai szintén a zsidó folklór területén bontakoztak ki. Máig kiváló értékű tanulmányainak tárgya többek között az álom, az árnyék, az ég, а jobb és bal, а forgószél, a rontó tekintet.™ Lőwinger igen szerény, zárkózott tudós volt, aki közvetlen főnökével tudomásunk szerint nem volt meghittebb szellemi közösségben. Lőw azonban föltétlenül ihlette őt. Más mesteréről nem tudunk. Nem tudunk arról sem, hogy a hazai néprajzi szakkörökkel bármi kapcsolata is lett volna. Fájdalmasan jellemző,, hogy Szeged szellemi élete sem lett rá figyelmessé. Mintha egész pályáján Kálmány Lajos mostoha sorsában osztoznék.

70 A szegedi iskola szellemi atmoszférájában legelőször a felsővárosi, Maros utcából származó Kovács János (1852—1918) vállalkozik Szeged néprajzi szintézisének megírására. 66 Keleti dogozatok Lőw Immánuel emlékére. Bp. 1947; Továbbá Scheiber S., Lőw Immánuel emlékezete. Két beszéd. Bp. 1947; Scheiber S., Lőw Immánuel és a zsidó néprajz. Bp. 1947. Kiegészítésekkel: Folklór sé tárgy történet. Bp. 1974; Péter L., Lőw Immánuel és Kálmány Lajos barátsága. Bp. 1947. Vö. még Krónikás [Sz. Szigethy Vilmos], Látogatás a 90 éves Lőw Immánuelnél. Délmagyarország 1944. jan. 14. 67 Lőw, T., Flora der Juden. I—

IV. Wien—

Leipzig 1924—1934. Vö. Móra F., Beszélgetés a ferdetoronnyal. Bp. 1927, 124. 68 Loew, W., Magyar Poetry. New York 1899. 69 Lőwinger Adolf életét és néprajzi munkásságát összefoglalja Scheiber, A., Bibliography of A. M. Loewinger's Works in Folklore. Yeda-Am. Journal of the Israel Folklore Society. IV. 1958, 10.1. Előttünk ismeretes művei: [Loewinger, A.], Der Schatten in Literatur und Folklore der Juden. Wien 1910. Separatabdruck Mitteilungen zur jüdischen Volkskunde. Uö: Die Auferstehung in der jüdischen Tradition. Separatabdruck Jahrbuch für jüdische Volkskunde. I. Magyarul is megjelent Lőwinger A., A forgószél. In: Blau Lajos-Emlékkönyv. Budapest 1926, 279. 70 Számos adatunkat Scheiber Sándor és néhai Schindler József baráti készségének köszönjük. 25