Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Az ajtó találós kérdésben való körülírása: olyan hely ön forog, mint 'égy alma, olyan térségöt foglal el, mint égy marha. Kisiratosról : mindig nyílik, de nem virágzik. Akit nem várnak meg az ebéddel, annak ajtóra írják a kanalát. Közismert Szegeden is : fogadatlan prókátornak ajtó háta mögött a helye. Aki tovább él, az majd tudja, hogy mi a teendő : aki utoljára mén ki, az csukja be az ajtót. A régimódi parasztház erős ajtaja nem volt üveges. Az üvegajtó már a polgárosodás és közbiztonság jele. A belevágott ablaknak egyébként ajtóablak a. neve. Tápén az ajtót, ablakot hagyományosan még ma is a legtöbb hajlékban párosi, azaz párizsi kékre szokták festeni. A színnek más neve zsandárkék : a század elején ilyen árnyalata, búzavirágszíne volt a csendőrök dolmányának. A napfényt az ablak, üvegablak ereszti a házba. Első szegedi adatunk tanácsi jegyzőkönyvben található. 1725. Fában csinált üveg ablakokért 7 fl. A boszorkánypörökben fölbukkan a lantorna, vagyis a marhabendő kiszárított hártyája is, ami tehát azt jelenti, hogy a XVIII. század elején az üvegezés még nem volt általános. 1744. Az ablakhoz járulván, felit az ablak fiókján, több részit pediglen az lantornán lyukat ütvén ujjával a vizet kiöntötte.™ A szót még Dugonics András is emlegeti.

31 Kifeszített marhahólyag tanyai istállóablakokon itt-ott máig látható. Az ablaknak számos megnevezett része, sajátos rendeltetése van. Az ablakkeretnek ablakfa, ablakráma, a kettős ablak egy-egy részének ablakszárny, a keretbe foglalt üveges résznek Újkígyóson ablakszöm, az egyes ablak külső részére, vagy a kettős ablak közé erősített, betörés ellen védelmező vasrácsnak ablakrács, ablakvas a neve. Ezt a célt szolgálta régebben még az ablaktábla is : az ablak külsején olykor látható, nyitható-csukható deszkalap, amely betörés és hideg ellen védett. Kovács János még virágozott, azaz kékre festett és virággal, főleg tulipánnal díszített ablaktáblákat is látott

32 a Városban. Ezeket a táblákat a múlt század második felében nyilván a barokk és klasszicizáló polgárházak hatására a mutatós zsalugáter, alakváltozataiban salugáter, salukat er váltotta föl. Ma már ezekből is ha hírmondók akadnak. A régi, kifelé nyíló ablakok aljára szerelt vaspálcának ablakakasztó a neve. Ezzel lehetett kitámasztani, hogy a szél be ne csapja. Az ablakszárnyak nyitására és csukására szolgáló zár az ablakkilincs. Régimódi ablakokon látható a kétágú, egyszerű, fából formált ablakkallantyú is, amely vízszintesre állítva zár, függőleges helyzetben pedig a kinyitást teszi lehetővé. Az ablakdeszka, ablakpárkány az ablak belső", falba illesztett párkánya, amely sokszor olyan széles, hogy üvegpoharat, virágcserepet, varrókosarat, másként tűskosarat is rakhatnak rá. Ez utóbbit idős tápai asszonyok nagypénteken el szokták rejteni. A varrótű a boszorkánypörökben is előfordult.

33 Lakatos Károly még arról is tanúskodik,

34 hogy ide még gémorr és gólyaorr is sorban ki volt rakva pipaszurkálás céljából. A kettős ablakok közötti üresség az ablakköz. Ide nyáridőben virág, télen pedig olyasmi kerül, aminek nincs jó helye a melegen (szalonna, szívósodni kitett dohány). Gonoszűző célzattal ide állították még a század elején is a radnai ágat, szentelt barkát, nagyboldogasszonyi füvet, másként comborkát. Juhász Antal padéi följegyzése 29 Reizner IV, 391. 30 Reizner IV, 529. 31 Dugonics A., Jólánka II, 19. 32 Kovács 193. 33 A bűbájos Kökényné a varrótűt fölibe hajtotta és az útba ásta. Azt akarta kötésnek cselekedni egy juhásznak: Reizner IV, 388. 34 Lakatos K., Fehértói puskások. Adat a régi Szeged ethnographiájához. SzN. 1911, 191. sz. 266