Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Ismeretes, hogy a magyar parasztház tisztaszobáját sokfelé, így a szegedi tájon is az öregek egyszerűen ház néven emlegetik. Ebből a nyelvészeti és néprajzi kutatás egybehangzóan és jogosan azt következtette, hogy a magyar nép hajléka eredetileg ebből az egyetlen helyiségből állott. Szintén a szakkutatások állapították meg, hogy ez az archaikus, egyetlen sejtből álló házforma az ásatások tanúsága szerint is a középkor utolsó századaiban megoszlik, egy födél alatt két részre tagolódik : a most már szoba néven is emlegetett lakó, és a konyha szóval illetett főző, fűtő helyiségre. Ezt a folyamatot, illetőleg állapotot a Duna-Tisza közében a ladánybenei és orosházi 20 ásatások is tükrözik. A szegedi tájon eddig még nem sikerült középkori parasztházat föltárni. A megoszlást elsősorban a füstelvezetés teszi lehetővé. A szobába sárkemencét építenek, amely a konyhából fűthető. A keletkező füst nem szennyezi be a lakószoba levegőjét, mert a konyha szabadkéményén, esetleg ajtaján át távozik. Ezt a fejlődést, amelyet társadalmi és gazdasági tényezők támogatnak, a hozzájuk kapcsolódó képzetkör is visszatükrözi. A tüzelőhelyiség hiedelemvilága még egészen archaikus, még a primitív-pogány mágia, mágikus szemlélet szorongásaiból sarjadt. Szinte napjainkig ellenállott a keresztényies módosulásnak, szublimációs szándéknak. Ezzel szemben a tisztaszobát már hierarchikus elrendezés, szakrális átszíneződés jellemzi. Van már benne valami a templom és ünnep liturgikus atmoszférájából. A tisztaszoba szigorú funkcionalizmusáról és szimbolikájáról már többen írtak. Itt különösen Gustav Rank 21 és Gunda Béla 22 kiváló munkálatait kell kiemelnünk. Mi elvi kérdésekbe nem akarunk belemenni, de törekszünk a minél gazdagabb dokumentációra. A hagyományosan épült szegedi parasztháznak mindig egyetlen bejárata van: a konyhán keresztül. Mindjárt itt a konyhaajtó, régiek ajkán pitarajtó bemutatása során szóljunk az ajtó szegedi hiedelemvilágáról és részeinek nevéről. Ha kinyílik utánad az ajtó, akkor hamarosan meghalsz. Aki az ajtót nem bírja egyszerre becsukni, azon a napon nem imádkozott. Ne csapkodd az ajtót, mert majd előtted is becsapják a mennyország ajtaját. A lánynézőbe érkező gűgyű nem a kezével, hanem a farával csukja be az ajtót. Erről már előre tudják, hogy mi a szándéka. Söprűt vetnek a menyasszony elé, amikor esküvő után bemegy a vőlegényes ház ajtaján. Szellemjárás ellen a régi Tápén az ajtó fölé fokhagymakoszorút szoktak akasztani. Temesközben 23 a boszorkányok távoltartására egyes helyeken boszorkány tüsök, Klárafalyán boszorkányfü, másként temondádfű (Solanum dulcamara?) kerül az ajtóra. Éjszakára nyelével lefelé fordított söprűt állítanak a gonoszok ellen az ajtóhoz. Jámborabb tápaiak lefekvés előtt e szavakkal zárják, csukják be az ajtót: becsukom az ajtót, Atyának Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe! Valamikor fütyköst, vasvillát is készítettek oda tolvajok, betörők ellen, amelyet kezebeli, tápaiak vendégfogadó néven is emlegettek. A törülköző általában a konyhaajtó belső oldalán függ. Az ajtófélfára, vagyis az ajtókeret két függőleges tartóoszlopának tápaiak ajkán ajtóbélfa neve is hallható. Ez eredetileg azokat az akácfa oszlopokat jelentette, ame20 Méri I., Árpád-kori népi építkezésünk föltárt emlékei Orosháza határában. RégFüz. II, 12. Bp. 1964. 21 Rank, G., Die heilige Hinterecke im Hauskult der Völker Nordosteuropas und Nordasiens. FFC. 137. Helsinki 1949. 22 Gunda В., A társadalmi szervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbeosztása. A MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. XVII. Vö. még Kriss-Rettenbeck, L., Bilder und Zeichen religiösen Volksglaubens. München 1963, 14. 23 EA. 2813. Kálmány Lajos gyújtásé. 263
