Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A falu már a középkorban virágzik: 1339. Hegeseghaz. 1433. Heges. A középkorban vára volt. Emlékezetét rom és a Gradistye dűlőnév Őrzi. A kettős sánccal körülvett vár a Hunyadiak, majd Szilágyi Mihály, később Kinizsi Pál kezén volt. Valószínű, hogy az 1522. évi szegedi tizedjegyzék Hegy esi családja innen származott. Hegyes a hódoltság idején várával együtt elpusztul, néptelenné válik. Később szerbek szállják meg, és Idios néven emlegetik, ami megengedi, hogy a falu nevét Högyös alakban hallották.

255 Kálmány Lajos szajáni káplánkodása idején itt is eredményesen gyűjtött. Különösen néhány ballada (Kató, A gonosz no) értékes. * TISZASZENTMIKLÓS, szerbül Potiski Sveti Nikola vegyesajkú temesközi, a középkorban Razsánszentmiklós néven virágzó falu. Magyar lakosságát a hódoltság idején szerbek váltják föl. A kamarától először egy Jettin nevű török, majd 1816-ban József nádor vásárolta meg. Magyar lakossága 1803 órta több szakaszban telepedett meg a faluban. Kálmány Lajos a múlt század végén anyakönyvi vizsgálatok alapján

256 101 szegedi családot talál itt 17 más vidékről származó magyar familiával szemben. Népünkből való többek között : Acsay, Ágoston, Bacsó, Bálint, Balogh, Barna, Berta, Bezdán, Bodor, Borsos, Bozóki, Csikós, Deák, Domokos, Dóczi, Faragó, Farkas, Fehér, Fekete, Gábor, Gál, Galambos, Hódi, Juhász, Kerekes, Kerepesi, Kispétör, Kocsis, Kormányos, Krabót, Ladányi, Lábadi, Le le, Lengyel, Lippai, Lőrincz, Ludányi, Magyar, Margit, Märton, Mészáros, Pákai, Papp, Pintér, Rúzsa, Rúzsom, Simon, Sós, Süli, Sütő, Szabados, Szeles, Szemerédi, Szemű, Sziráki, Szűcs, Talpai, Tápai, Tari, Tombácz, Urbán, Vastag, Virág, Vőfény, Zsódos. A parasztbirtoknak jellegzetes helyi egysége a pajor, amely 32 holdat tett ki. Összesen 170 pajorra emlékeznek a faluban. A falu dűlőnevei: Bar apart, Barnahat, Gyöp, Kéra, Rogozsnyás, Tobán. * TÓBA, szerbül Tóba vegyesajkú bánáti falu, Nagykikinda közelében amely eredetileg a Szenthubert-tóbai uradalomhoz (1789) tartozott. 1797-ben ide települt magyar dohánykertészei minden bizonnyal

257 szegedi eredetűek. Népéletéről nincsenek adataink. TOMPA a hajdani szabadkai pusztán települt falu. Kiterjedése 14 173 katasztrális hold, lélekszáma 6055 (1967). Szabadka városa a szomszédos Szeged példájára a múlt század végén 25 éves, öröklődő bérletként parcellázta föl, elsősorban a maga bunyevác, kissebb részben magyar népfölöslege számára. Települtek azonban Bácskából, Szerémségbol, elvétve az ország más vidékeiről is. A földrajzi közelségéből érthető, hogy a szegedi tanyák népe is hamarosan föltűnik Tompán. Bevándorlása a trianoni béke után különösen fokozódik. A kegyúr Szabadka már 1909-ben templomot épít az új faluban, amelynek patrónusa Kapisztrán Szent János. Az Ő történelmi példájával akarják a magyar-bu255 BorCsan. II, 209.^ 256 Kálmány II, X. Értesüléseket kaptunk még a Tiszaszentmiklósról Deszkre települt Rúzsa Kálmántól és feleségétől Bóka Máriától. 257 Kálmány II, IX. 240