Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

és „a katonai szállítások eszközlése végett" szegedi dohánykertészeket telepít ide. 1783-ban Szeged városa vásárolta meg, ami természetesen a Szegeddel való kapcsolatok további erősödésével járt együtt.

182 A falut 1875-ben az árvíz öntötte el. Önálló községgé 1900 táján lett. Rabé szegedi gyökérzetű népe (Ágoston, Józó, Juhász, Lőcsei, Molnár, Pópity, Varga) szerb és román szomszédok közé szigeteló'dve, számos archaikus szülőföldi magyar hagyományt őrzött meg, amelyre a megfelelő' helyeken mindig utalunk. RÖSZKE, régi iratokban Reszke már a középkorban virágzó falu. 1439. Recke. A Várostól délre, a Tisza holtágának jobb partján fekszik. A XVIII. század elején a tiszai határó'rség Szegedró'l kiszorult szerb granicsárjai itt telepedtek le, és kiváltságaikhoz akkor is görcsösen ragaszkodtak, amikor már nem járt volna nekik. Csak 1732-ben vonultak ki végképpen a Szeged városának ítélt Röszkéró'l. Sokan visszamaradtak közülük és elmagyarosodtak. Innen a röszkeiek között élo számos szerb hangzású családnév. Szerb temetőjének maradványai megérték a XX. századot, még magunk is láttuk jó félszázaddal ezeló'tt. Röszkét a XVIII. század második negyedében alsóvárosi dohánykertészek szállják meg. Alsóvárossal való vérségi kapcsolatai máig igen elevenek. A tanács 1745-ben ismeretlen okból elrendeli kunyhóik (gazula) lerontását és a föld újraosztását. Ezek a kertészek mindig a Város földjén dolgoztak, faluba nem verődtek. Sokáig közös kapitányság látta el Röszkén és Szentmihályteleken a közigazgatási teendőket. Csak 1950-ben lett Feketeszél és Nagyszéksós tanyarészek hozzácsatolásával önálló falu. Határa 1960-ban 6337 hold, lélekszáma 4186. Móricz Zsigmond Rózsa Sándor-regényének több jellemző, de költőileg kissé átformált része Röszkén játszódik le. A dohánymonopólium (1851) után a röszkeiek áttértek a paprikatermesztésre, amelynek az alsóvárosiakkal együtt valóságos művészeivé váltak. Századunk legelején néhány röszkei feles honosította meg a horgosi paprikatermesztést, Jugoszlávia mai jelentós paprikakultúrájának szülőhelyét. Röszkének a Várostól függését, illetőleg hozzátartozását, mezőgazdasági árutermelését az is bizonyítja, hogy csak egyetlen, több km hosszú utcája van. Az alaprajz csak újabban szélesedik a nemzetközi autóút felé. A falu túlnyomóan alsóvárosi gyökérzetű régi családjai : Ábrahám, Ábrahám-Fúrús, Acs-Sánta, Balta, Barát, Bite, Bóka, Bózsó, Barcsok, Csányi, Császár, Csikós, Csillag, Csipak, Csiszár, Csonka, Dunai, Dücső, Engi, Fodor, Forró, Gárgyán, Greguss ^ Gërgus, Guci, Harkai, Hódi, Jójárt, Katona, Kazi, Kéri, Kiri, Kónya, Kotogány, Krisztin-Némöt, Lázár, Makra, Márki, Módra, Muskó, Ónozó, Osznovics, Ördög, Pipic, Pördi, Rózsi, Rúzsa, Szakáll, Szalma, Szekeres, Szécsi, Tanács, Tombácz, Toppantó, Trója, Vecsörnyés, Vér, Virganc, Visnyei, Vízhúzó, Volford, Vőneki. RÚZSA, régebbi nevén Rúzsajárás valamikor az alsóvárosi puszta, a későbbi Alsótanya egyik kiterjedt, külső része volt. A múlt század elején Rúzsa Jakab járása néven is emlegetik. A mai helynév tehát ebből a személynévi kapcsolatból rövidült. Északon a hajdani dorozsmai föld, most Üllés község, keleten Zákányszék és Mórahalom, nyugaton Pusztamérges, délen Ásotthalom, Öttömös — valamennyi hasonló sorsú tanyaközség — szomszédos vele. 182 Csernovics D. 21. 212