Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A XVIII. századból: Ágoston, Becsei, Börcsök, Dezső, Gémes, Lantos, Martonosi, Mészáros-, Répás, Siha, Szakái, Szögi, Törköly, Urbán, Zsótér. Később : Antal, Apró, Ágoston, Becsei, Borsos, Bozó, Bugyi, Fábián, Gémes, Gyapjas, Jaksa, Kendörösi, Köles, Lantos, Lele, Ludányi, Magony, Martonosi, Meleg, Ménösi, Putnoki, Rákóczi

r Répás, Sebestyén, Siha, Süli, Sebők, Szakái, Szécsi, Szeri, Szőke, Tábith, Törköly, Vida, Zsótér. Mindszent dűlőnevei Pesty Frigyes gyűjteményében (1864): Kápolnatér, Horgolat, Kistóalj, Nagytóalj, Halastó, Telek, Csókásfok, Picsófok, Kerektó, Szurtostó, Bábaér, Sárosfenék, Hosszúvőgy, Gémestó, (ezelőtt mocsaras vízállások, ma szántóföldek), Kurca, Ludas, Koszorús, Elege, Bánomhögy, Bogárzó, Paperdeje, Kistisza, Keskönymorotva, Hosszúmorotva, Tökös, Hattyús, Lovaglótó, Békás, Görbeér, Nászta, Paptava, Tintafok, Madaritó, Dongérhát, Aranyosszék, Szilos, Tege, Dobsa, Juhkútere, Lókútere, Akószög („vízállásos kaszáló"), Szőlőshalom. Erek : Dongér, Csaj, Halmok : Nagyhalom, Morián, Högyöshalom, Koszorúshalom, Csonkaegyház, Juhászhalom, Kiscsászárné, Nagy császárné, Lukas, Kistálasné, Nagytálasné, Kettős, Háromas.

li7 Mindszent ma élő határrészei Tóth Emma gyűjtése nyomán: Alsóludas, Alsónyomás, Aranyosszék, Elege, Fölsőludas, Fölsőnyomás, Gémestava, Horgolat, Kortesfődek, Koszorús, Ludas, Partalja. Hagyományvilágának feltárása a honismereti mozgalom buzgalmából most van folyamatban. Amit már ismerünk belőle, mind a szegedi nagytájra mutat. * MONOSTOR, teljesebb nevén Kanizsamonostor, szerbül Banatski Monostor Csókától északkeletre fekvő falucska, amelyet már a középkorban is emlegetnek. Első előfordulása: 1231. Monasterium Kenaz. A Csanád-nemzetség családi monostora volt, amelynek II. András 2000 kősót ígért (1233). Szerzeteseinek rendi hovatartozása ismeretlen.

148 Szomszédságában, a Tisza partján állítólag egy ószláv,, görög monostor is állott.

149 Azonosítható-e a kettő egymással? Az 1557/58. évi török defter csak 15 házat adóztat itt meg. Ekkor már szerb juhászok lakták, a század végére azonban ezek is eltűntek. A kamarai puszta a csókái uradalom tartozékaként a Marczibányi-család birtokába jut, amely 1782 táján Szeged vidéki magyar dohánykertészekkel népesíti be.

150 Kálmány Lajos csókái káplán korában itt is gyűjtött, de nem rendszeresen. Népnyelve, hagyomány világa —mint hallottuk—archaikus szegedi elemeket Őrizget. * MÓRAHALOM röviden, beszéd közben Móra a régi szegedi határnak talán legvirágzóbb, leginkább népesedő új községe, amely Alsóközpont helyén a régi Mórahalom, Királyhalom, Nagyszéksós kapitányságok határos részeinek egyesítéséből, 1950-ben keletkezett.

151 Területe 1960-ban 14 624 hold, lélekszáma 6142. A név az ősi szegedi Móra-család szálláshelyére utal. 1729. Móra halma. Sokáig pusztaság. Erre emlékeztet egyik részének Kinyérváró halom, másként Kiny érvári 146 Káldy-Nagy Gy., i. m. Agrártört. Szle 1961, 465, 489. 147 Szendrey A., Csongrádmegyei helynevek. NNy. 1929, 234. Több helyen helyesbítve. 148 Juhász K., Hajdani monostorok 130. 149 Szentkláry J., Szerb monostoregyházak 64. 150 BorCsan. II, 255. 151 Nem kielégítő, de alapvetésnek hasznos Szécsy Gy., Képek Mórahalom múltjából és jelenéből. Mórahalom 1967. 201