Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

ratban maradt ránk.

35 Ez egyrészt a baráti közösség nyelvrokonsági érdeklődését bizonyítja, másfelől azonban utal a török birodalommal való egykorú gazdasági kapcsolataink elevenségére is. Öccse, Maróthy István (1799—1845) orvos, keleti utazó, Vörösmarty Mihály legjobb egyetemi diákbarátja. Gyulai Pál szerint

36 Vörösmarty „tanulótársai közt nem volt senki, ki írogatott volna; vagy akitől némi szellemi hatást vehet vala. Csak egy Maróthy nevű orvosnövendék volt reá hatással, ki keleti nyelveket tanult s keletre készült, a magyarok őshazája fölkeresésére, 1824-ben el is indult, azonban Törökországnál nem ment tovább, Konstantinápolyban [később Perzsiában is. B.S.] mint orvos telepedett le. Vörösmarty maga is foglalkozott ezzel az eszmével és sokáig sajnálta, hogy nem vándorolhatott ki barátjával." Maróthynak ajánlja személyes vokozásokkal átszőtt költeményét („Búcsú", 1824). A szellemi indítékok között, amelyek Vörösmartyt a „Zalán futása" megírására ihlették, méltányolnunk kell Maróthy István baráti példáját is. Maróthy abból a szegedi magyar környezetből indult ki, amely — távolabbi előzményekről nem szólva — Dugonics őstörténeti regényeit, továbbá Jerney János történetírói munkásságát ajándékozta a magyar romantikának. Maróthy István török nyelvrokonságunk kérdéseivel behatóan foglalkozott. Kéziratos hagyatékát, Mátyás bátyjától írt életrajzát az Akadémián őrzik. Önéletrajzát mi adtuk ki.

37 Jerney János (1800—1855) Dorozsmán született, a szegedi piaristáknál tanult. Történetírói pályáját az alsóvárosi templommal és Lehel kürtjével, továbbá a kunok nyelvével foglalkozó tanulmányaival

38 itt kezdte. Később keleti útra indult. Nagyjelentó'ségűek a moldvai csángók körében végzett vizsgálatai. Egész életében koramagyar történelmi, nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozott. Kutatásainak eredményeit nemzeti tudományaink máig sem nélkülözhetik. Ehhez a szegedi nemzedékhez tartozik még Fuchs Mihály és Miskolczy István. Munkásságuk kevéssé jelentós, de dicséretes. Biztosra vehető, hogy a Bébáról származó Fuchs Mihály a piaristák diákja volt, és azonos a bébai Batthyány-uradalom későbbi művelt tiszttartójával. Az ő nevéhez fűződik a múlt század hatvanas éveiben Oroszlámos monostorának feltárása.

39 35 E két kéziratát a Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtára őrzi. (QuartHung 1831, 1832.) Az egyik Magyar Török Német Szó Könyv készítette Maróthy Mátyás föld mérő 1828 és 1829. Esztendőben. 254 írott lap, amelyből hiányzik a 129-156. oldal. A másik Török Grammatika Kisded Magyar, Török, Német Szótárral készítette Maróthy Mátyás földmérő. É.n. 41 lap. 36 Gyulai P., Vörösmarty Mihály életrajza. Budapest, 1919, 27. A „Bucsu" (1824) olvasható Vörösmarty Összes Munkái. Rendezte és jegyzetekkel kísérte Gyulai Pál. VIII. Budapest, 1885. 137 37 Maróthy István Jegyzéki és Életirása címen regisztráltatott. Néhány igen érdekes törökországi leveleivel együtt mi adtuk ki: „Maróthy István orvos, Vörösmarty diákkori barátja." Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica. Az Országos Orvostöréneti Könyvtár Közleményei. 43, 113—122. A két Maróthy-testvér szegedi orientalista köréhez sorozható még Repiczky János (1817—1855) is, aki a közeli Kiszomborban a művelt Rónay-családnál nevelősködött, és a Városban is sokszor megfordult. Nyomtatásban megjelent ezidőbeli műve („Keleti Órák". Szeged, 1848) műfordításokat tartalmaz törökből, perzsából, arabból. Vö. Kassai Vidor emlékezései. Kiadta Kozocsa Sándor. Bp. 1940, 17. 38 Jerney J., Gondolatok a Jászkürtről, ahhoz hasonló több kürtök ismertetésével. Szeged, 1828. Uő., Szeged városában lévő esztendőszámi régi felírásnak magyarázata. Szeged 1829. Uő, Világosítás a Kaukaszushegyen lakó avarok és kunságiak nyelvének magyartalansága iránt, a kaukaszusi népek átnézésével. Szeged, 1829. 39 Borovszky S., Csanádvármegye története II, 462. 15