Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
gyevi, hantházi dohánykertészekből falut telepített a régi helyén. Kálmány anyakönyvi adatai részleteznek is 70 . Szegedről jöttek : Almás, Bajusz, Barta, Berta, Dücső, Göbölyös, Jójárt, Perger, Sebők, Tisila, Rókus, Varga. Tápéról származtak: Göbölyös, Lengyel, Nagy, Ricze, Terhös. Budzsákról valók: Bata, Epörjesi, Farkas, Füleki, Hódi, Juhász, Kiss, Magyar, Nagy, Némöth, Pálinkás, Pásztor, Ricze, Sándor, Terhös, Tóth. Törökkanizsáról települtek : Boros, Fodor, Gëdai, Kántor, Kovács, Orosz. Jozefovárói való : Tóth. Monostorról települt : Babarczi, Baráth, Fodor, Gólya, Kámány. Majdánról származtak : Gera, Horváth, Papp, Piroska. AlgyŐről való : Orosz. Jázováról került ide : Bacsó, Bíró, Jaksa, Seres. Verbicáról települtek: Berta, Némöth. Rabéról jött : Józó. Oroszlámosról rajzottak ki : Bálint, Behányi, Czinkus, Szél. Összesen 60 család. Ezzel szemben 5 család szegedi eredete kétséges. A falu későbbi (1876) földesúri önkényeskedése miatt feloszlott. Hajléktalanná vált népe leginkább Törökkanizsára húzódott. FORRÁSKÚT, nyelvjárási alakjában Fóráskút, régi dorozsmai puszta a majsai út mentén, Zsombó és Csólyos között. A tagosítás után, a századforduló körül kezdett tanyásodni. 71 Benépesítéséből a dorozsmaiak mellett a mi szegedi népünk is derekasan kivette a részét. Mint a dorozsmai határ más részein, itt is példaadóan hatott a településre és gazdasági életre, főleg a szőlőkultúrára. A nagyobb úri szőlőbirtokokat is szegedi példára telepítették. 1950-ben önálló tanyaközség lett, amelyhez a szegedi földből Átokháza egy részét is hozzácsatolták. Területe 1960-ban * FÖLDEÁK, népünk ajkán Földeák, Füldeák. Eredetileg Óföldeák helyén állott. A nevet Borovszky Samu magyarázza. 72 Szerinte a falu föltételezett régi neve *Deákfalva, amely két részre oszlott. Volt *Földeákfalva és *Aldeákfalva. Az előbbi alakból rövidült volna a mai falunév. Nézetünk szerint azonban a sűrűn előforduló középkori Fyldeak, Fyldiak, továbbá a népnyelvi Füldeák alakok megengedik annak föltételezését, hogy egyszerűen bizonyos Fül ( < Fülöp) deák a falu névadója. Területe 1960-ban 6322 katasztrális hold, lélekszáma 4275. Középkori, fallal övezett, cintermes gótikus templomának építését egyes kutatók az 1400 körüli időszakra teszik. Oltványi Pál egykori plébános följegyezte azt a mondai hagyományt, hogy a kelyhes csehek építették. Ezzel kapcsolatban érdemes meghallgatnunk Móra Ferencet is 73 , aki így ír: „alföldi csehekkel Öttömösön találkoztam legelőbb, lehet vagy nyolc esztendeje. Valami középkori falucska omladékait ásattam én ott ki. Előkerült vagy nyolcvan csonttetem. Gyűrűk, gombok, boglárok voltak velük, mindnyáján rajta az Anjouk firenzei lilioma. S ahogy én ott Lajos királyról okosítom az embereimet, azt mondja az öreg Szemerédi : 70 Kálmány III, XII. 71 Sztriha K., Dorozsma 155. 72 BorCsan. II, 187. Vö. még Oltványi P., A földeáki parochia rövid története. Magyar Sión 1866, 110. 73 Csipke [ = Móra Ferenc]: Folklore. SzN. 1913, 300. sz. 167
