Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

lai szerbek, az újszentiváni és kübekházi németek, az óbessenyó'i bolgárok és a bébai, valkányi románok, vagy akár a szabadkai bunyevácok tüzetesebb néprajzi vizsgálatának és az interetnikus kapcsolatok elemzésének. Ez elsősorban a magunk mulasztása, amelyen változtatnunk kell. DETTA, románul Deta, vegyes ajkú bánáti mezőváros. Magyar lakossága szegedi tájszólásban beszél.

59 Letelepülésének körülményei nem ismeretesek, gányó eredete azonban nem vitás. DÉZSÁNFALVA, románul Dejan, Verséétől északra, a Moravica patak mentén elterülő vegyesajkú falu, amelyet Hanseni Deschan József temesvári kamarai adminisztrátor, 1794-ben románokból és szerbekből telepített. Ezeknek egy része azonban hamarosan az akkori határőrvidékre költözött, amikor a birtokot 1817-ben Ghika Konstantin és Emmanuel megvásárolta. A falut most nagyőszi elnémetesedett franciák népesítették be, akikhez 1829 táján kiszombori, óteleki, párdányi, magyarcsernyei magyar, tehát jórészt szegedi eredetű családok is csatlakoztak.

60 A falu népéleti sajátosságairól ennél többet egyelőre nem tudunk, magyarsága azonban máig szegedi ö-zo tájszólásban beszél. DEZSŐHÁZA, románul Satu Mic, magyar falu Pankota közelében : Deseő Ádám Arad megyei alispán alapítása 1870 táján.

61 Lakossága Kálmány Lajos tanúsága

62 szerint részben temesközi népünkből, tehát a mieinkből települt ide. Népéletéről nincs híradásunk. Dóc a volt Pallavicini-uradalom majorjaiból, kertészségeiből és pusztáiból: Alsóányás, Bíbichát, Bodorszék, Farkasmajor, Hantháza, Kütörés, Pitricsom, Percsora, Szentferenc, Szokony határrészekből keletkezett tanyaközség, Sándorfalva szomszédságában. Területe 1960-ban 8587 katasztrális hold, lakosainak száma 1320. A falu már a középkorban virágzott, de a hódoltság alatt elenyészett. Területére a XVIII. század második felében szétszórtan szegedi dohánykertészek, a múlt században pedig gyevi, felsőtanyai, részben mindszenti nincstelenek, pásztorok, cselédek telepedtek. Fatemplomát 1823-ban magtárból alakították át, művészi értéke nincs. Bár Dóc népélete, hagyományvilága egyezik a felsorolt szegedi illetőségű helységekkel, mégis önálló vizsgálatot érdemelne. DOMASZÉK a Város domaszéki és feketeszéli kapitányságaiból 1949-ben önállósult tanyaközség. Határa 1960-ban 9061 hold, lélekszáma 3955. Kialakulásáról más összefüggésben, a szegedi tanyavilág fejlődésénél szólottunk. 59 Szmida L., Detta múltja és jelene. Temesvár 1900. Néprajzi utalások nincsenek benne. 60 Rövid áttekintés Milleker В., Dézsánfalva története. 1794—1908. Versec 1908; Vö. még Schematismus 1900, 256. 61 Szentkláray J., Plébániák 472. 62 Kálmány L., III, X. M A Móina F. Múz-eum Évik. 75. II. 161